Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 1-2. szám - Füzi László: A korszerűség vállalása (kultúrkritika és kiútkeresés Németh László gondolkodásában) (tanulmány)
mányos élet bénultságot tükröző állapotára, akikor láthatjuk, hogy mekkora teher és feladat hárult az irodalomra, amely a harmincas évek kezdetétől már nem tudott nem figyelni iá kiéleződő társadalmi ellentmondásokra sem. Talán éppen a szellemi és társadalmi kihívásoknak ez a gazdagsága teszi, hogy a harmincas évekbeli irodalom — kétségei és ellentmondásosságai ellenére is — csak a magyar irodalom történetének legnagyobb korszakaival vethető össze. A kor kérdései ia borszak írói számára ugyanazok voltak, s ha válaszaik különböztek is, szellemi pozíciójúik sokban rokon, vagy egymást kiegészítő volt. Az elválasztó vonások mellett így látnunk kell az összekötő vonásokat is; többek között azt, ahogy a húszas évek közepétől fellépő írói nemzedék a maga nyelvére fordítja Ady költészetét, azonosul az Ezüstkort író Babits életérzésével és életszemléletével, hogy aztán az új, korra válaszoló művészet sajátosságait keresse. A példák sorolhatók: Németh László és Halász Gábor a korszerű irodalmiság jellemzőit kutatta, Féja Géza a Szabó Dezső-i vonulatot folytatja már a húszas-harmin- oas évek fordulóján a népi (ideológiát készítette elő; Erdélyi József, Illyés Gyula és József Attila pedig a költészetben fordult a nép felé. Ebben a vonatkozásban az essaé etizálódása, Halász Gábor, Cs. Szabó László, Szerb Antal vagy éppen Németh László írásaiban éppúgy a kor kérdéseire adott válaszként értelmezhető, mint a társadalmi igazságtalanság megnyilvánulásait (előtérbe helyező parasztírók — Szabó Pál, Veres Péter, Simfca István — jelentkezése. Hogy ez a két jelenség nem is állt olyannyira távol egymástól, azt jól jelzi, hogy a népi írók folyóirata, a Válasz — legalábbis amíg azon Németh László kezenyoma érződött — teret adott az esszé- írók írásainak is. Illyés Gyula és József Attila költészete a húszas-harmincas évek fordulója után is összemérhető, ahogy — gondolkodásuk megannyi különbsége ellenére — Németh László és József Attila esztétikai írásai is rokoníthafók egymással, mitöbb: jövőképük, a jövő társadalmának leírása is hordoz rokon vonásokat. S ide kell kapcsolnunk a katasztrofizmus áramlatát is. Az ember elveszeitíségét, világ- idegenségét a magyar irodalomban nagy erővel mondták ki a Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozó költők, így Weöres Sándor, Kálnoky László, Jékeiy Zoltán, Rónay György. S kell-e mondanunk, hogy az ő költészetük és Babits kései költészete közt is szoros a kapcsolat... 2. Messzire vezetne, ha megpróbálnánk nyomon követni a válságérzet és a művészet egymáshoz való kapcsolódását, összefonódását. A huszadik századi művészet magától értetődő természetességgel fejezte ki az új életérzést, a század emberének félelem- és szétesettségérzetét. A gazdasági válság a szociális feszültségek növekedésével szintén hatott a kiútkereső ideológiák kialakulására. Ezeket az összefüggéseket Németh László pályáját szemlélve sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Németh ugyanis átélte s gondolatilag is értelmezte a század új jelenségeit, így (többek között az ember elidegenedését, ugyanakkor tapasztalta az egyenlőtlen fejlődésből fakadó magyar elmaradottságot is. Németh László köztudottan sokat foglalkozott önnön életével, sorsával. Szép- irodalmi munkái többnyire önéletrajzi ihletettségű írások, s ismerjük önéletrajzát is. Anélkül, hogy az életrajzi adatoknak nagyobb jelentőséget tulajdonítanánk, meg kell állapítanunk, hogy Németh folytonos önvizsgálata alapvetően meghatározta életművét, s antropológiai színezetet adott annak. Környezetének alakjaiból formálta szépírói műveinek hőseit, élete alapkérdésévé 'tette alkati örökségének ellentmondásos kettősségét, a gondolkodóként megközelített problémákat pedig önnön életének kérdéseivel szembesítette, ahogy eszméinek az általa teremtett ideológiáknak is megvolt a saját életprogramjába átvetithető része. Ma már köztudott, hogy családjának szétesése, a Monarchia összeomlása, valamint a forradalmak időszaka és az ellenforradalmi korszak kezdete alapjaiban határozta meg détérzéfcelósét. A család szétesésének problémája végigkísérte egész éle131
