Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 12. szám - Monoszlóy Dezső: Japán szerelem (novella)
cú Pillangókisasszony ágál. Ha levetkőzne, /még elviselhetetlenebb lenne. Érdekes, az ő (asszonya mindig félöltözötten jelenőik meg előtte, kalap is van rajta, csak olyankor nem, ha kimenőt visel. Ilyenkor kibontott, csillogó, fekete haja a vállát simogatja. De több meztelenséget sohasem villant elő (a látomás. A fiúnak nincs szüksége erre. Ha egymás mellett fekszenek az ágyban, akkor is az asszony lelkére, ígéretekre, fogadalmakra, a mindörökre, a még itt vanra gondol. Közben a teste mechanikusan teszi a magáét. Későbbi asszonyoknál majd testeket fog felidézni. A kimonós asszony, aki a 'díszpáholyban ül, most is a fiú testére gondol. Tudja, hol ül a fiú, színházi távcsövében haja körvonalát is látja. Ez nem feltűnő, osák légy milliméterrel kell a színházi látványosság alá engedni a lencsét. Vékony kis ujjal végigsimogatnak a legyezőjén, s úgy érzi ujjhegyei a fiú nyúlánk testén szaladgálnak. Már csak néhány hónap az élet és ebből a néhány hónapból vajon mennyi jut kettőjükre? Mellette férje a díszelőadáshoz előírt eleganciával, rezdületlen arccal figyeli az előadást. Miilyen megtorláson törheti a fejét? Újabb bosszúra nem kell készülnie, hiszen beadta az áthelyezési kérelmét, el is fogadták, elmemnek innen. Ha elmennek, úgysem találkozhat a fiúval. Rettenetes lesz efllmenni innen és rettenetes lesz hazamenni. A gyönyör után csupán a megszégyenülés marad. De most a szégyen és a várható megaláztatások sorozata is hidegen, hagyja, a fiú hiánya az, ami ‘elviselhetetlen. Itt vagyok még, te szőke (angyal, boríts el miagaddal, takarj be, rejts el! Dániel nem tudja, hogy el kellene rejtenie, arról sem tud, hoigy ia férj már benyújtotta az áthelyezési kérelmét. Alighanem ő az egyetlen, aki nem tud róla. Szülei persze tudják, valószínűleg örülnek neki, ha megkönnyebbülésükbe keveredik is némi aggodalom. Hogy fogja majd a fiú elviselni? Már előre olyan meglepetésen kell gondolkozni, amely elvonja a figyelmét. Kutyaharapást szőrivel, ez az apa ajánlata lenne, de erről egyelőre nem tanácsos említést tenni mások előtt. Az idő mindent rendbehoz, ebcsont beforr. Úgy kell tenni, mintha mi is komolyan vennénk mindent, ez az anyai megfontolás. Látszólag egyezzünk bele egy későbbi házasságba, úgyse kerül rá a sor. Te befejezed a tanulmányaidat, s azután visszajön az asszony. A fiú nem gondol a válásra, ül az operaház első sorában, az /apja mellett. Ha tudna a közeli fenyegetésről, akkor is tehetetlen lenne. Hová rejthetné el a külföldi követ feleségét? Még felnőtt korban sem könnyű feladat, hát még íigy. Bosszantja, hogy nem akar végeszakadni a felvonásnak, elmegy a hajó, visszajön a hajó. Cho-Cho-San és Linkerton lelkesen énekelnek. Cho-Chio-Sannak persze úgy kell, ha éppen egy amerikai tenigerészrtdsztat választott férjül. A tetejébe még gyereket is szült neki. Vajon hogy vélekedik az operai történetről az asszony? Csiak nem tételezi fel, hogy ő is ilyen felelőtlen? A színházi távcső lencséjében még mindig a fiú feje. Nemsokára az asszony is útrakel, akárcsak Linkerton, ha nem is hajón, hanem repülőgépen. És a fiú nem fog harakirit elkövetni érte. De az mindenesetre szép, hogy a repülőtérre a fiú kíséri (majd. A férj idegesen vár, s akkor /az utolsó percben megérkeznek. Azt megelőzően három napot Dániel nagyanyjiának vidéki kúriájában töltöttek. Párom teljes napot. Nem lehet betelni ezzel a három nappal. Az asszony kis vicinálison érkezik. Mindent hó borít, minden olyan fehér, mint a Fujiyama teteje. A fiú iá peronon áll, kezében lapos üveg és két pohár. Pálinkát isznak és csókolóznak. Aztán futnak a szán után, az öreg kocsis sehogyan sem érti, miért nem akarnak felülni rá. Az asszony hógolyóval dobálja iá fiút. Még három nap az élet. A ház körül is mindent hó borít, havas a jégverem szalmateteje, havait tipor Hansi, a szamár is, aki körbe-körbe jár, pumpálja a házba a vizet. Rendet és csendet sugall jez a láthatárig elterülő fehérség. Nem látszik a buja park, a rózsalugas, a rejtek1117