Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 9. szám - Páskándi Géza: Az ötszáz sírásó avagy a jutalomjáték (Gyászbohózat két részben)

két. Mi eddig nem mondhattunk el min­dent nektek. Ügy volt, hogy ezt az ügyet a jövő héten tárgyaljuk meg. . . Ügy­látszik azonban, sürgős. A titkár azért jött el az előadásra, hogy. kérelmünket maga vigye el... én már megfogalmaz­tam, Nusi le is gépelte ... KOLOMPÁR Időzítés ... Épp a szünet végére, igaz? Késleltetés, mi? (Kis csend.) GORZÖ Nem utolsósorban ettől függ az előadás folytatása, kérlek. A titkár meg­mondta .. . (Apró súlyos csend.) POPRÁDI Zsarolás? HARMATH Ezt kikérjük magunknak! A titkár in evében is! SZENDEY Előre tudtatok mindent. .. GORZÓ Elég! Olvasom! (Nusi odaadja a papírt.) „Mélyen tisztelt Titkár Elvtárs! 175 esztendős színházunk jubileumához közeledvén, mi, az Állami Dél-keleti Színház művészeti vezetősége -az egész személyzet nevében a következő tiszte­letteljes kéréssel fordulunk Önökhöz. Kérjük, közvetítsék leghatározottabb til­takozásunkat minden olyan lehetséges külső beavatkozás ellen, amely határain­kon túlról érkeznék és jogot formálna arra, hogy rosszindulatúan beleszóljon színházunk benső ügyeibe. Színházunk vezetősége az egész társu­lat nevében arra kéri Önöket, hagyja jóvá új kísérletünket, amelyet röviden >a személytelen színház névvel jelölhe­tünk. Félreértés ne essék: nem csupán taka­rékossági okokból kérjük, hogy a jövő­ben a plakáton, a mű címén, a színház nevén kívül más ne szerepeljen, hanem elvi meggyőződésünk, hogy a történel­met névtelen hősök alakítják, akik közé mi is tartozni akarunk. Ügy véljük, ez a roppant modern cél megsokszorozza majd társulatunk erejét a közös ügyért vívott harcban. Távolról sem pusztán gazdasági ne­hézségeink, sokkal inkább legnemesebb elvi meggyőződésünk alapján azt kérjük továbbá mély tisztelettel, hogy a Dél-ke­leti Színház nemzeti kisebbségi társu­lata egyesülhessen a nemzeti többség színházával, hiszen anakronisztikus vol­na 'különváltan küzdeni azért az egész népünk számára közös ügyért, célért, a­melyet valamennyien egy emberként é 1 etf elad a tünk nak tar t u nk. Mély tisztelettel a társulat művészeinek nevében, a tár­sulat műszaki személyzete nevében.” Dátum . . Ennyi ... Itt aláírásaink követ­keznek majd. (Csend.) KOLOMPÁR Üj hamleti kérdés: kom­promisszum vagy élet? HARMATH A kompromisszum is élet, te ostoba. POPRÁDI Közös ügy ... miben közös, ha ők nem úgy akarják a színházat, a- hogy mi akarjuk... Mi-ben közös?! (Kis csend.) SZENDEY Én Szikszay megkérdezése nélkül -nem írok alá semmit! POPRÁDI ök diktálták, mli? Személy­telen lesz a színház! Écát adott nekik a Tomi kritikája, haha! GORZÖ A titkárságnak egyáltalán nem kall écákat -adni. És ne halljam többé ezt a hangot! KOLOMPÁR Adod a kisujjad s kell az egész kezed! De meddig lehet? Meddig? A kompromisszum előbb csak kis’ pörse- nés ia .testeden ... apró ... aztán ... sza­porodik ... És végül: -leprás leszel! A húsod rohad le! HARMATH Tiltakozom! GORZÓ A leghatározottabban! POPRÁDI Pedig van ben-ne valami. Med­dig maradhatok én — én, ha ellepi lél- kemet a kompromisszum? Már nem is ember vagyok, csak egy kompromisz- szum-köteg, csomó, gubanc ... És -bűnré­szes, az bizony. GORZÓ Alá kel-1 írni, gyerekek! HARMATH Alá bizony! Én máris kez­dem! (Aláírja.) GORZÓ Én is! (Aláírja.) Lehus? POPRÁDI Nekem ni-ncs nevem, -amit aláírjak. HARMATH Mit beszélsz? POPRÁDI Mégiscsak furcsa, hogy a pla­kátra nem jó a nevem, de erre a kére­lemre kitűnően alkalmas! (Kis csend.) MÁRTON-FALVI (eddig sértetten hallga­tott) Engem Pop-rádi -lekopott, amit so­se bocsátók -meg neki. De ebben az egy­ben vele értek egyet. Minek ide a ne­vünk, ha egyszer úgyse számít! GORZÓ A titkár még ma este továbbí­tani alkarja a kérelmet, oda föl! 809

Next

/
Thumbnails
Contents