Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 8. szám - Eörsi István: E. I. önkéntes emlékeken és tapasztalatokon alapuló megfigyelései az öröm elhanyagolt témakörében, E. I. önkéntes hevenyészett, töredékes számvetése önmagával, a világgal stb. útközben, Osnabrückben, E. I. önkéntes ügyészi minőségben kihallgatásnak veti alá a legfőbb gyanúsítottat (versek)
E. I. önkéntes A fogak csikorgatását az észbontó éjszakában Önnek tulajdonítják. Isten Kedves zene fülemnek. E. I. önkéntes A vád épp erre épül. A tervre melynek alapján az ön által kreált úthenger áthaladt az egymást követő nemzedékeken és a boldogság ma is még gyanútkeltő kivétel az ember kiaknázatlan bánya és az ész az ellenségnek világít Hogyha a haladás ára a testi és szellemi nyomorúság hogyha művét az ember — mint hogyha Isten volna kiejti a kezéből hogyha a hősi szándék az áldozat a hűség mind csak új szolgaságra — Isten Én is olvastam Hegelt. E. I. önkéntes Nem látszik meg a művén. Isten A túl-sok anyag lerázza a logika diktatúráját. E. I. önkéntes Rózsa sarjad a szarból és szirma a szarba hull.
/
