Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 8. szám - Fábián László: Savoyai változat (novella)

annecy-i tó szélén, lomha nagy teste visszahúzza kis idő múltán a vízbe, meg- alázottnak ilétom, zavarában kihalászik egy ázó, süllyedő kenyérvéget, fiatal lány rohan el mellette: megrémült Léda, fekszem a fűben, arcom perzseli a nap, az égen repülők csíkjai keresztezik egymást, ritkás felhők bolyonganak, javíthatatlan élő vagyok, majd jönnek azok a gombaszedő szép napok, rójuk megint az erdőt is, nemcsak a szigetet, narancsszín, akár az itteni utazási papírok, tejnedv bugyog az elvágott rizikókból, mogyoróízű őzlábgombát rágcsálunk, galócák, galambgombák, korallok közt vadásszuk a tinórut a Farkaserdőben, istenem, hogy indultam volna itt is neki a hegyeknek, föl egészen a hóhatárig, az való az efféle hóhányóknak, hogy leváljék a keserű lepedék a szájról, az orrcimpák kitáguljanak, akár egy dühödt vita hevében, föladni a mindennapok szomorú gépiességét, együtt harsogni a melllbelőtt Savoyard hőssel: vivre . . . arccal zuhan a buja vegetációba, páfrány, pöttyös tüdőfű fogja föl zuhanását, puhán, mint az agyonmatracozott franciaágyak, már nem kiált, zokogni sem bír, egyetlen hörgés a torka: vivre ... és ha ez maradt, hát együtt köhögni vele!

(Annecy, 1987)

682