Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 7. szám - Bojtár Endre: Pontosítások a magyar(?)-belorusz(?)-lengyel(?)-litván(?) kapcsolatok egy fejezetéhez (tanulmány)
magas dombon, és most ez az ő egész mennyországa.” (idézi Lukáaité 1980: 78, illetve Brückner 1905:269). Ettől kezdve azután megállíthatatlanul terjedt a toposz, s amint Julian Krzy- zanows'ki számos példával igazolja (Krzyzanowski 1969:18—20), már a 17. század elején közmondássá vált. Az apoftegma szavai egészen a mai litván újságírókig boldogan éltek, mígcsak ... Mindahányan tudjuk: a történelem, az élet tanítómestere. Tanulságai azonban — e kis történetnek -is — annyira szerteágazóak, hogy levonni azokat mindenki csak magamaga tudhatja. Emlékeztető összefoglalóul: kiinduláskor egy belorusz, majd egy litván városra esett a tekintet, amin túl domb magasodik. Rajta egy idegenbeszakadt hazánkfia sírja, kövén felirat, tamely büszkén hirdeti a hagyományra éhes utódoknak: -nincs föl támadás! Mire a történet végére értünk, a kép remélhetőleg alaposan átrendeződött. S Az élet értelme c. Örkény-egyperces szavaival szólva, „aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, -hogy gondolatai ne .kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára”. (Örkény 1977:442.) JEGYZETEK 1. Hősünk nevének írásában Divéky Adorjánt követem, aki a ,,Bekes”-alak híveivel, például Veress Endrével szemben (Veress 1933:29) Békés sajátkezű végrendeleti aláírására hivatkozik (Divéky 1944:4). 2. Békés életét — szóbanforgó utolsó évei kivételével — érzékletesen mutatja be Szá- deczky 1887., míg utolsó éveinek légjobb feldolgozása Divéky 1935 és Divéky 1944. 3. A műből eddig 4 sor jelent meg magyarul. Lengyelül is csak egyszer látott nyomdafestéket, még a múlt században, a művet egy 1590-es kézírásos másolatban egy könyv belső borítóján fölfedező Teodor Wierzbowski közreadásában (Wierzbowski, 1899.). 4. Csak a keresztény lengyel kultúra maga- sabbrendüségének a ténye ragadtathatja az egyébként kitűnő történész-írót, Pawel Jasienicát olyan kijelentésre, hogy a lub- lini ,,unió általános mérlege alighanem úgy vonható meg: Lengyelország összehasonlíthatatlanul többet adott, mint ameny- ny.it elvett.” (Jasienica, 1985:280). Minden „kultúrát terjesztő” gyarmatosító örök érve ez. 5. Hogy Báthoryt milyen nagy becsben tartják, arra csak egyetlen véletlen példa: nemrég egy New York-i litván hetilapban jelent meg novella arról, miként álmodta meg Báthory a vilniusi egyetemet (Jurkus, 1986). Az uralkodó népszerűségéhez olyan apró, mélyen emberi mozzanatok is hozzájárultak, mint az, hogy — eltérően az előttelévőktől, és az utánakövetkezőktől — Barabás Samu 1891: Békés Gáspár végrendelete. Történelmi Tár, 145—148. Barta Gábor 1986a: A XVI. sázadi erdélyi vallási türelem kérdéséhez. In: Hungaro- Polonica. Emlékkönyv Wac*aw Feíczak 70. születésnapjára. Szerk.: Kiss Gy. Csaba és Kovács István. Bp., MTA Irodalomtudományi Intézet. Barta Gábor 1986b: Az Erdélyi Fejedelemség első korszaka (1526—1606). In: Erdély története. I—lII. Szerk.: Köpeczi Béla. Akadémiai, Bp. Brückner, Aleksander 1905: Róznowiercy polscy (A lengyel máshitűek). Warszawa. Caligari, I. A. 1915: Epistolae et acta. Ed.: ő szívesebben tartózkodott Litvániában, mint Krakkóban: a megválasztásakor 43 éves férfi ott ugyanis megmenekedett a királyságért kapott csúnya, 54 éves Jagelló Annával kötött kényszerházasságának túl gyakori konzumálásától. 6. Annak, hogy erre idáig senki nem figyelt föl, igen egyszerű oka van: Caligari 1915- ben kiadott tudósításait — legalábbis Békés szempontjából — úgy tűnik, senki nem olvasta át. A „Sírfelirat . .”-ot kiadó Teodor Wierzbowski sem. ö csak Caligari elődjének, Vincenzio Laureo pápai nunciusnak a lengyelországi beszámolóit ismerte. Ebben azonban Békés haláláról nem eshetett említés, hisz Laureo 1578-ban már elhagyta varsói állomáshelyét (Kuntze, 1935:172). 7. Kőszeghy Péter figyelmeztetett rá, hogy hasonló eset előfordult a magyar irodalomban is. A katolikus Káthay Mihályt a Bocskay István fejedelem megmérgezésé- nek kitalált vádjával felhecceit protestáns hajdúk Kassa főterén felkoncolták. Utóbb nevében írt epitáfiumokkal — melyekben istentelen epikureizmusát vallja be — próbálták megindokolni a politikai gyilkosságot. Az egyik ilyen ál-sírfeliratban Káthay odáig elmegy, hogy saját felkoncolá- sát is jogosnak tartja: Azért mind ez világ rajtam tapasztalja, Hogy szent igaz légyen az Istennek szava, Az mit érdemlettem, ihol azt megadta, Itt nyugszom vagdalva diribról darabra. (Régi magyar 1959:371—373) L. Boratynski. Monumenta Poloniae Vaticana. Krakkó. Dviéky Adrien 1935: Les Hongrois en Polog- ne á l’époque d’Étienne Báthory. In: Étienne Báthory. Krakkó. Divéky Adorján 1944: A Békés-család szerepe Lengyelországban. A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. Osztályának Kiadványai. IX. kötet, 2. füzet. Jasienica, Pawel 1985b: Polska Jagiellonów see (Gondolatok a régi Lengyelországról). Czytelnik, Warszawa. Jasienica, Pawel 1985b: Polska Jagiellonów (A Jagellók Lengyelországa). PIW, Warszawa. 648 FELHASZNÁLT IRODALOM
