Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 7. szám - Bojtár Endre: Pontosítások a magyar(?)-belorusz(?)-lengyel(?)-litván(?) kapcsolatok egy fejezetéhez (tanulmány)

katolikusnak akarták felnevelni (Caligari 1915:315), — azt jól érzékelteti Caligari és római főnöke, Comensis bíboros levélváltása az ügyben. E levélváltás fényt derít a „Sírfelirat..szerzőjére is.';

Caligari magát a szöveget is a bíborostól, Rómából kapja. Comensis ezt írja a nunciusnak 1580. ok-tóben 8-án (tehát majd egy évvel Békés halála után): „Itt küldöm annak az e(pitáfiu|minak a másolatát amelyről azt beszélik, hogy Békés vil- nai sírjára van vésve, és amely oly botrányos, mint látni fogja, hogy mindent el kell követni, hogy eltávolíttassék. Magiam bizonyos fokig kételkedem, ami az ügy igaz voltát illeti, mert a jezsuita atyák, .akik abban a városban vannak, bizonyára nagy zajt csaptak volna körötte és értesítették volna Kegyelmedet, s ezért úgy vélem, hogy a sírfelirat egy gonosz, megátalkodott valaki műve, afféle írásos paszk- villus, a sírra odaírva, de nem kőbevésve: Kegyelmed azonban most már tisztán fog látni és tud intézkedni, megtalálván a módját, hogy a felirat mindenképp eltávolíttassék.” (Caligari 1915:508.).

Caligari december 31-én válaszol: „Békést Vilnán kívül, egy kopár hegyein temették el, amin nincs egy ujjnyi kő sem, nemhogy márvány vagy síremlék; trombiták és dobok hangja mellett temették el, mivel az eretnek papok megtagadták, hogy a maguk módján temessék el. Ezért a fivére lannyira méltatlankodott is, hogy eljött hozzám és megígérte, hogy katolikussá lesz. Azt hiszem, hogy Méltóságod telibetalálta, s a nekem küldött sírfelirat a szakramentárius Volanus egy paszkvillusa (Comensis nem említette Volanuét! — B. E.) amit én mindenesetre elküldtem a Királynak, egyrészt azért, hogy letörölhesse, ha valahol megtalálható, másrészt azért, hogy lássa az eretnekek eljárását, akik hallgatólagosan még őfenségét is támadják. Elküldöm. P. Scarga úrnak is, hogy mindezekről biztos tudomása legyen neki is.” (Caligari 1915:541.) Az „eretnek papokon” a kálvinistákat kell érteni, akik azért nem temették el Békést a maguk módján, mert egyetlen ariánust sem temettek szentelt földbe, városi temetőbe. (Lietuvi'g 1953:263.) Az 1573-as varsói konföderáció a „disszidenseknek”, a másként gondolkodóknak .garantálta ugyan a vallásszabadságot, ám nem volt tételesen kimondva, kit kell disszidensen .érteni, A vallásszabadság ezért aztán feltétlenül érvényes volt a kálvinistákra, a luteránusokra és a cseh testvérekre, akik 1570-ben meg .is állapodtak, 'hogy nem harcolnak egymás nézetei ellen, ám az ariánusofcat itöbbé-kevésbé .mindenki eretneknek tartotta, .noha gyakorlatilag megtűrték őket. (Luksaité 1980:32.)

Caligari ígéretéhez híven 1580. december 29-én beszámol Báthorynak is az ügyről, imigyen: „Lengyelországban nem hallottam az esetről, nekem egyenesen Rómából küldték meg Békés Gáspár epitáfiumát, amely igen istentelen és kevéssé ajánlja az elhunyt nevét és hírét az utókornak, .ezért könnyen hajlok .arra a véleményre, hogy eretnek ellenségei költötték, paszkvillusként. Ha azonban mégis itt felállíttatik, akkor Fenséged kegyes feladata lesz, hogy elmozdíttassa és letöröltesse.” (Caligari 1915:541.)

Caligari 1581. január 27-án beszámol Comensisnek Piotr Skarga válaszáról is (Skarga volt a vilniusi akadémia első rektora, kitűnő jezsuita, hitvitázó-prédikátor): „P. Scarga azt írja nekem, hogy nem találja se felírva, se kőbevésve Békés sírfeliratát semmi helyen és hogy az pusztáin egy paszkvillus, amint Méltóságod helyesen sejtette.” (Caligari 1915: 553.)

A kép apránként összeáll. N-em létezett semmiféle valóságos sírfelirat; nagyon is létezett azonban az az eszmei harc katolikusok és protestánsok között, amibe — legendát szőve alakja köré — a nyomorult Békés Gáspárt még halála után is bele- ráhgatták. Caligari megnevezi a „Sírfelirat...” szerzőjét is, 'aki nem más, mint latinosán Andreas Volanus, litvánosan Andrius Volanas (Varanavicius 1980:333—347), lengyelesen Andrzej Wolan (Nowy Korbut 1965:414—416).

Ki volt ez az .ember, akit a pápai nunoius .nemcsak Skarga fő ellenfelének, hanem általában is az eretnek .kálvinizm/us legveszettebb litvániai képviselőjének tart? (Caligari 1915:214, 353, 438). Az 1530 'körül született és 1610-ig élt, sziléziai lengyel apától származó Volanus német protestáns egyetemeken tanult, majd litvániainak jegyeztetvén be magát, mint tollforgató jogász, diplomata és publicista először a kál646