Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 1. szám - Zalán Tibor: Reménytelenek (hangjáték)
KISLÁNY Apa, üljünk fel a körhintára! FÉRJ A kezedet látom, ahogy kinyúl a sötét vízből, felém nyúl. . . KISLÁNY Apa, olyan jó, hogy kirándulunk! KISLÁNY Apa, olyan szép a napocska. .. KISLÁNY Apa, én téged nagyon szeretlek! FÉRJ A kezedet látom, a kezedet! len vagyok eldönteni, mikor kinek ... én még a feleségemmel sem . . . FELESÉG Szegény mártír, akit nem ért meg senki. FÉRJ De, valaki megértett: Ágnes. FELESÉG Neki könnyű volt. FÉRJ Te, észrevetted, hogy múlt időben beszélünk róla... FELESÉG Te kezdted ia múlt időt. Te kezdted ... FÉRJ Hát persze. Ki is kezdhette volna kettőnk közül! Mégis csak lemegyek meginni valamit. FELESÉG Ne feledkezz meg a pincérlányról, ha lemégy. FÉRJ Mit akarsz a pincérlánnyial? FELESÉG Ne add az ártatlant. Ha megittad a sörödet, ne felejtsd el megbaszni a sörösládák között hátul a raktárban. Ahogy szoktad — benne van a cehben. Mert az jót tesz az idegeidnek, hiszen mellettem úgyis teljesen tönkrementek. FÉRJ Hogy miért nem öltelek már meg ... FELESÉG Se gyerek, se feleség. Ez lenne a neked való helyzet. Nem? FÉRJ Ha keresnek, lent vagyok a vendéglőben. FELESÉG Ki keresne? FÉRJ A rendőrség. FELESÉG Ha lehet, ne idd le magad túlságosan. FÉRJ Csak nem félt az ón egyetlen feleségem? FELESÉG Nem akarsz bemenni a kórházba? FÉRJ Nem. Minek mennék? Gondold meg, ott ülnek sorban a családtagok. S megjelenik a szánakozó gyilkos... esetleg részvétemet nyilvánítom a családtagoknak, az árváknak, az özvegyeknek ... FELESÉG Nem vagy gyilkos. Ne túlozz! FÉRJ Jó ezt hallani. Remélem, elmondod még néhányszor! FÉRJ Milyen különös, nem emlékszem az arcodra. Tegnap még pontosan emlékeztem, milyen voltál. Mit is mondtam a rendőrségen? ősz volt a hajad? Bajuszod volt és szakállad? Kockás zakóban voltál és fekete nadrágban. Még a cipődre is emlékeztem. Fekete lakkcipő volt a lábadon. De most miért nem emlékszem? És emlékeztem rá, ahogy megfogod Ágnes kezét, elindultok a házba befelé. Nem emlékszem, nem tudok emlékezni! Pontosabban, nem tudom felidézni magamban az arcodat. Azt mondtam, még a nagy, barna szemeidre is emlékezem. Nem látlak! Homályos figura vagy ma reggel óta, olyan, amilyen mindenki lehet. Egy azonosításkor meg sem ismernélek. És a legszörnyűbb, hogy Ágnest sem látom melletted, mintha nem vezettél volna kézenfogva senkit... Pokoli érzés. Ködkép lett belőled. Magas voltál, sovány, kisportolt? Vagy alacsony, szuszogós, izzadós kövér? Nincsenek vonásaid. Veled volt a gyerek? Hová vitted, hová tetted? Vagy el sem vitted? De akkor hol van? őket meg tisztán látom, mindent tisztán látok, amíg rád nem kerül a sor. A kanyarból kifordulnak kék Skodával, fékeznek, de már hiába, középen kapom el az autójukat... nekicsapódom a műszerfalnak ... aztán látom, hogy a Skoda ajtaja nyitva, az oldala tropára ment... egyik kint fekszik az út mellett, tiszta vér, az autóban semmi mozgás, a vezető lóg ki a szétrobbant szélvédő véres nyílásán... és Ágnes mit csinált? Mit csinált akkor Ágnes? Nem látom, nem emlékszem, mit csinált. 31 FÉRJ A kezedet... FÉRJ A kezedet látom. .. FELESÉG Sokat ittál? FÉRJ Nem. Nem volt kedvem inni. FELESÉG Látszik rajtad ... legalább másfél órája lent vagy. FÉRJ Járkáltam egyet. Aludtál? FELESÉG Mondtam, hogy nem tudok aludni. FÉRJ Ki fogsz készülni.
