Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 1. szám - Zalán Tibor: Reménytelenek (hangjáték)
FÉRJ Hideg van, Ágnes? Mondd meg apának! Mondd, ha fázol! Elgémberedett a kis lábad, ugye? Nem piszkoltad össze a szép ruhádat? S a torkod sem fáj már? Nagyon kell vigyázni, nagyon. Látod, összerugdostad a cipőd orrát. Jól van, ne sírj, majd veszünk egy másikat. Kék kiscipellőket kapsz apától, azokban te leszel a legszebb kislány. Nyisd ki a szemedet, hallod, csak nyisd ki a szemedet. Kérlek... Ágnes, azonnal nyisd ki a szemed! Hallod, mit mondtam? Egy pillanatra, még egy pillanatra ... csak egyetlen pillanatra — KISLÁNY Az ott patak? KISLÁNY Nézd, csiga! FÉRJ Megint maga az? Mit akar? SZOMSZÉD Sötétedik, hűvösek errefelé az éjszakák. Ha aikarj'a, nálam meg is alhat. FÉRJ Köszönöm, de van hálózsákom. Különben sem akarok aludni, figyelek. SZOMSZÉD Nem lesz. Majd meglátja, kérem, nem lesz itt semmifajta mozgás. FÉRJ Miből gondolja? SZOMSZÉD Ki mozogna, jóurlam? Az az ember, lehet, nem is létezik. FÉRJ Nem létezik? SZOMSZÉD Szerintem, maga csak fantáziái. Már megbocsásson ... FÉRJ Ezt szíveskedjék megmagyarázni... SZOMSZÉD Pontosan én sem tudom, De úgy gondolom, a karambolnál megüthette a fejét, s szóval, hát most rosszul emlékszik. Csak úgy kitalál dolgokat. FÉRJ Tegyük fel, így van. És a gyerek? Arra is csak emlékezem? Hogyan tűnt el a helyszínről? SZOMSZÉD Na, látja, ha tényleg itt volt, nehéz volt eltüntetni. FÉRJ Hogy jön maga ahhoz, hogy kételkedik a szavaimban? SZOMSZÉD Csak azt akarom mondani, hogy a kislányt senki sem látta, ugye. A másik autó utasai ájultak voltak, ők sem láthattátk. Szomszédok nem voltak, akik igazolhatnák, hogy magával volt a gyerek. Tökéletes alibi... meg nem is. FÉRJ Ha nem velem, vajon hol volt akkor? SZOMSZÉD Azt nem tudom. Ügylehet, már előbb eltűnt, vagy eltüntették ... eltüntette ... valaki... FÉRJ Takarodjék! Most rögtön takarodjék innen... mert isten bizony... FÉRJ Látod, vettünk vattacukrot neked, kicsi bogaram. Meleg volt az ösvényen, s a fák között úgy kergetőztünk, mint a gyerekek. Mint két gyerek. Hát nem különös? És elestél. Mondtam, hogy ne szaladj annyira! Nézd meg, milyen földes a ruhád! Mit fogunk anyádnak mondani, ha hazaviszlek? Velem fog üvölteni, az az őrült is. Hogy nem tudok vigyázni rád ... neked meg azt mondja, olyan hülye vagy máris, mint az apád. Pedig csak három éves vagy. Na jó, ne picsogj, nem lesz semmi baj. Majd én megvédlek. Apa megvéd, ne félj! Miért húzódsz el tőlem? Adj egy puszit! Légy szíves, kérlek, na, adj, ide az arcomra! Miért nem? Nem szereted apád? Nem szereted az apádat! 28 FÉRJ Menj játszani! RENDŐR Van elemlámpája? FÉRJ Nincs. De nincs is rá szükségem. Van már újabb hír? RENDŐR Űjabb? Eddig semmilyen hírünk nem volt a kislányáról ... FÉRJ Igaz, igen. Szóval, nincs. RENDŐR Nincs. De ma már (benne van a képe minden újságban.
