Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 3. szám - Kuntár Lajos: Vas megye irodalmi múltjából ("Önerős" könyvkiadás) (tanulmány)

31. Zsikó Gyula: Szavak, szavak, szép szavak (versek)

32. Bádosi Németh János: Jégeső (magyar tájkép)

33. Ősz Iván: Lélekharang (versek)

34. ősz Iván: Kárhozat (regény)

35. Kocsis László: Mindennapi kenyerünk (versek)

36. Finta Sándor: Forrásvíz (versek)

37. Finta Sándor: Vásárosok (regény)

38. Pável Ágoston: Vak völgy ölén így zsolozsmázok (versek) ”

A felsorolásban a 3. és az 5. kötet azonos. Ez nyilvánvalóan, elírás, illetve sajtóhiba. Más forrás alapján helyesbíthetjük. A harmadik kötet Domonkos István A kard joga (elbeszélések) volt. Itt kell rámutatni arra is, hogy a következő években további két kötet egészítette ki a sorozatot. Mégpedig az 1934-ben megjelent ősz Iván: Őszi este (versek) és az 1936-ban napvilágot látott Pável Ágoston: Felgyújtott erdő (versek).

A Pável első kötetében felsorolt 38 könyv tehát még kiegészül kettővel, így végeredményben 40 művön olvasható kiadóként a Nemzedékek. A számában tekintélyes sorozat 20 szerző munkája. Közülük 13 munkásságáról tájékoztat az Irodalmi Lexikon. A Lexikonban nem szereplők: Luttor Ferenc dr., Nagy Gyula, Pongrácz Kálmán,, Finta Sándor, Horváth István, Miklós vi'téz, Dús József.7

A Lexikon adatai kétségtelenné teszik a Nemzedékek kiadói tevékenységének 1917. évi indulását. Az ismertetett jegyzék 2. és 4. sorszáma alatti Kocsis, illetve Váth művén ez az év olvasható a kiadás éveként. A könyvek felsorolása egyébként csak nagyából követi az időrendet, hiszen Kocsis László Bot Gergely rekviemje c. műve a 11. helyen áll, megjelenési ideje 1924, a 14. és 15. sorszámú Váth és ősz Iván művén viszont 1923 évszám olvasható.

A Nemzedékek sorozat zárókötete 1936-ban hagyta el e nyomdát. Dunántúl e különleges kiadói tevékenysége tehát húsz éven át juttatta nyilvánossághoz az e tájon élő alkotók egy jelentős részét. Az indulás első évtizede hozta a gazdagabb termést: az 1917 és 1927 közti években 30 kötet jelent meg. A második évtizedben mindössze 10 művel bővült a sorozat. A megszűnés okát Bárdosi Németh János 1981-ben a Vigíliában közölt cikkében így látta: „A Nemzedékek betöltötte hivatását. Váth János és a társai az irodalom folytonosságát teremtették meg a dunántúli háttérben, szegényesen kevés példányszámú könyvsorozatukban.”

Az ország gazdasági helyzetének javulása kedvezőbbé tette az írók önálló könyvekkel való jelentkezését. Pécsett és a vonzásában élő írók a Janus Pannonius Társaság segítségével kaptak nyilvánosságot. A vasiaknak pedig a Vasi Szemle és az Írott Kő folyóiratok adtak megjelenési lehetőséget. Váth János könyveit a Balatoni Társaság adta ki sorozatban. Mindezeken kívül a Szent István Társulat is rendelkezésére állt a már beérkezet katolikus íróknak.

Bár a könyvek többségét Szombathely nyomdáiban állították elő, jelentek meg művek Celldömölkön, Pécsett és másutt is. Móra Lászlóé például Szeghalmon.

A Dunántúl talaján minden időben bőven teremtek és sarjadtak lírikusok. A két világháború közti időszak első két évtizedében az e tájon született, illetve itt élő költőket Marék Antal8 szedte csokorba és ismertette a Vasi Szemle hasábjain. Szombathely rangos folyóirata három éven át — 1937-39 — tizenegy folytatásban közölte Maróknak, az 1939-ben Szombathelyen könyvalakban is kiadott tanulmányát. Elfeledett és máig világító neveket találunk a Dunántúli lírikusok című írásban. Felsorolásukkal mód adódik a kortárs értékelés megismerésére,, egyben annak bemutatására, hogy a Nemzedékek sorozat szerzői közül Marék értékmérője szerint, kik bizonyultak érdemesnek a méltatásra.

A Vasi Szemle egyes számaiban Marók a következő költők munkásságával foglalkozott :

1937. 1—2. szám: ősz Iván, Bárdosi Németh János, Kocsis László, Pável Ágoston. 3. szám: Weöres Sándor, Takáts Gyula. 4. szám: Finta Sándor, Pálma László, Bódás János, Székely László. 5—6. szám: Kutas Kálmán, Árva László.

372