Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 3. szám - Gyurácz Ferenc: Irányok és hiányok (Jegyzetek a 25. kötetéhez érkezett JAK-füzetekről) (tanulmány)

lyába burkolózása, megszűnt az „érzéki csábítás” (Szilágyi Ákos) alanya lenni, és lehetővé vált egyes, főként technikai eredményeinek az irodalom más irányaiba va­ló átáramlása. Mindezen itúl, jelenléte irodalmunk összképét színesebbé teszi, és kö­zelebb visz az irányzatszerű szerveződés állapotához. A „tanulmány, esszé, szociográfia” kategóriába sorolható könyvek majd mind­egyike eseményszámba ment — némelyikük jókora megkésettsége ellenére. S ha kö­zülük most csak Bálint B. András: Mint a szarvas a folyóvizekre és Kamarás István — Varga Csaba: Reformvár című munkáját emelem kii, akkor ez nemcsak két jól megírt, politikus és bátor alkotásnak szóló gesztus, hanem annak jelzése is, hogy a sorozat nagy részére érvényes „kísérleti” jelző nem pusztán esztétikai értelemben alkalmazható. IV. Az irányzatszerű szerveződés ideális igényének mércéjével mérve az egyik mammut- kiadó égisze alá rendelt, karakteresen különböző irodalmi törekvéseket egyazon vál­lalkozás keretébe tömörítő könyvsorozat kompromisszumos megoldásnak tekinthető, ám a koimpromisszum-jelleg magában foglalta az előrelépés biztató lehetőségeit is. Abban az értelemben, ahogy azt a Kör akkori titkára, Szilágyi Ákos megfogalmazta: (a füzetsorozat) „a legújabb nemzedék irodalmi önmeghatározásának és minőségi tagolódásának új fórumává válhat. De hozzájárulhat ahhoz is, hogy regionális, élet­kori, adminisztratív szempontok helyett valóságos irodalmi szempontok szervezzék és tagolják irodalmi nyilvánosságunkat. Minden füzet, új és új szellemi kontextust rajzolhat ki, más és más irodalmi törésvonalat érzékeltethet, egymással homlok- egyenest ellentéteseket is.” Ezt a célt (is) szolgálta az egyes csoportanitológiák — a Lélegzet, az Üdvözlet, a klá! ká! ká! és a „kaváts!” című Jelenlét-revü — beillesztése a sorozatba. Az antológiák elhúzódó előkészítése, a hosszas kiadói vagy nyomdai veszteglés alatt a csoportok — a Lélegzet-csoport kivételével — átalakultak vagy megszűntek. A ma is létező csoportosulások egy része a József Attila Kör hama­rosan meginduló folyóiratában mutathatja meg magát. A négy eltérő irodalmi prog­ram képviseletéhez egyetlen „keretfolyóiraton” belül teret adó lap újabb lépés lesz az irodalmi demokrácia felé, és ma még nem látható mértékben módosíthatja a JAK-füzetek szerepkörét. V. A módosulás néhány kívánatos összetevője azonban független ettől, és már ma is lát­ható. Ilyen a műfaji arányok megváltozása, irodalmunk értékeihez való jobb igazo­dása: az eredeti széppróza jelenlétének erősítése és az újabb dráma szerepeltetése. A kísérletezés támogatása továbbra is fontos követelmény, de kényesen óvakodni kell attól, hogy a kísérletezés fogalmát és jogát csak bizonyosfajta (avantgarde) poétikai alakzatokhoz kössük, és attól is, hogy csak az esztétikai érvényű normasértés publi­kálhatóságát ismerjük el. Szükséges, hogy a jövőben a JAK-füzetek az egész ma­gyar humán művelődés újabb inemzedékeit képviselje, antológiák összeállításával vagy egy-egy kiemelkedő „fiatal” alkotó közlésével bevonja látókörébe a más álla­mok területén élő magyar irodalmat, művészetet és humán tudományosságot. Nem árulok el titkot: az itt felsorolt célok valóra váltása — néhány más válto­zással együtt — már szerepel a szerkesztő bizottság és a kiadó közeli terveiben. 367

Next

/
Thumbnails
Contents