Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 11. szám - Dénes József: A honfoglaló magyarok vezérei és törzseik (tanulmány)
rő fordulata: „a hét fejedelmi személy, aki a hétmagyar nevet viseli”. (Vagyis a ’hétmagyar’ azt jelentené, hogy hét vezér.)6 Azonban, hogy mégis a népnév az eredeti jelentés, jól mutatja más nomád törzsszövetségek elnevezése, melyekben jelzik a törzsek számát, ’tokuz oguz’ (kilenc oguz), ’on ok’ (tíz ok, tkp. tíz nyíl), ’szekiz tatár’ (harminc tatár)7 vagy éppen a magyar nép kialakulásában nagy szerepet játszó ’onogur’ (tíz ogur)8 és még folytathatnánk. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a ’hét- magyar’ is ebbe a sorba tartozik. Felmerült kutatásunkban, hogy a hét nem a törzsek valódi száma lenne, hanem csak egy mesés, mitikus szám. A gondolat hátterében természetesen az áll, hogy az európai népek az onogur névből képzett neveken (ungar, vengr, hongrois stb.) ismernek bennünket, ez a népnév pedig tíz ogur (tkp. tíz törzs) jelentésű. Emiatt ellentmondás van a ’hétmagyar’ és az ’onogur’ (tíz ogur) között, amit valahogyan fel kel.1 oldani. Ennek kézenfekvő módja az, hogy a hetes számot mitikusnak nyilvánítjuk.0 Hogy a megoldásnak nemcsak ez az egy módja képzelhető el, jelzik Vékony Gábor eredményei, melyek szerint az ’onogur’ etnikumot a honfoglaló magyarok, vagyis a ’hétmagyar’ törzsszövetség népe a Kárpát-medencében találta.10 Vagyis semmi szükség nincsen arra, hogy a két nép törzseinek a számát összeegyeztessük. Erősen a hetes szám elfogadása mellett szól az is, hogy VII. Konsztantinosz név szerint felsorolja a hét törzset illetve valamennyi törzs neve helynévként fennmaradt a Kárpát-medence magyarok lakta egész területén. Tehát van egy teljesnek és hitelesnek tűnő névsorunk a ’hétmagyar’ törzsszövetség törzseiről, azonban forrásunk egyik törzsnél sem nevezi meg annak vezérét és a magyar hagyomány vezérnévsorait pusztán a hetes szám alapján kapcsolhatjuk a törzsnévsorhoz. Egyetlen fogódzónak az tűnik, hogy a ’megyer’ törzsnév minden bizonnyal kapcsolatos a ’magyar’ népnévvel, annak magas hangrendű alakja.11 Eszerint a ’hétmagyar’ törzsszövetség vezető törzse eredetileg a ’megyer’ lehetett, így az egész törzsszövetség élén álló ’első fejedelem’ nemzetsége állt a ’megyer’ törzs élén. Ebből a logikából kiindulva sokak számára nyilvánvalónak látszott, hogy az Árpádok törzse volt a ’megyer’.12 Itt kell megjegyeznünk, hogy a logika természetesen jó, ám Konsztantinosz 38. fejezete szerint („A türkök népének eredetéről ...”) a magyar törzsszövetséget Levedi szervezte meg, aki az „első vajda volt”.13 Ezt a tényt, még Árpád dédunokája, Tormás sem tagadta, akitől VII. Konsztantinosz magyarokról szóló információit szerezte. Vagyis eszerint a gondolatmenet szerint inkább Levedi nemzetségét sejthetjük a ’megyer’ törzs élén, mint az Árpádokat. Mint látni fogjuk az eddigi vélemények áttekintésénél, a törzsnév etimológiáján kívül jelentős szerepet kapott az a szempont, hogy az adott kutató által egy-egy vezérrel kapcsolatba hozott területen előfordul-e vagy sem a feltételezett törzs neve helynévként. Még a múlt században Nagy Gyula vetette fel, hogy a szerinte Árpád törzse által megszállt területen ’megyer’ helyneveket találunk, így a ’megyer’ törzs lenne az Árpádok törzse. Ez természetesen jól összhangban volt a vezető törzsről alkotott elképzeléssel, illetve azzal a feltételezéssel, hogy ia törzsszövetség élén kezdettől az Árpádok álltak. Ugyancsak a helynevek alapján jutott merőben ellentétes véleményre Györffy György: „Abból, hogy a Duna jobb partján, ahol Árpád fel és alá vándorolt, (Fejér, Tolna és Baranya megyében), egyedül a Tarján helynév hiányzik, arra következtethetünk, hogy ez lehetett Árpád törzse, a központi törzs.” Lehetségesnek tartja- azt is, hogy egy másik vezér, Kurszán nemzetségét is ez a törzs tartotta el.15 Érvelésében támaszkodik a ’tarján’ törzsnév etimológiáján túl arra is, hogy az a hét törzs felsorolásában a középső helyen áll. Míg Nagy Gyula illetve Györffy György csak egy-egy törzsinek 'tudott vezért találni, addig az utóbbi években két teljeskörű megoldási kísérlettel is találkoztunk. Földes Péter a különböző vezémévsorok közti alapvető eltérést azzal véli feloldani, hogy Anonymus listáját a személynevek felsorolásának tartja, míg a krónikákban fennmaradt névsort ugyanezen személyek méltóságneveinek tekinti.16 Eszerint a 1041
