Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 11. szám - WEÖRES SÁNDOR KÖSZÖNTÉSE - Aranyi László: Lucifer és Ahrimán (A steineri antropozófia nyomai Weöres Sándor költészetében) (tanulmány)

reszténység tudományos igényű folytatását, egyben reformját ígéri? Előrebocsátom, hogy egy napjainkban is élő — sőt, reneszánszát élő — szellemi mozgalomról van szó, mely — függetlenül attól, hogy sem a magyar szellemi élet, sem a tömegtájékoztatás nem hajlandó róla tudomást venni — fölmérhetetlen hatást gyakorol napjainkban is az európai kultúra egészére.

Rudolf Steiner Knaljevicen (ma: Jugoszlávia) született, 1861-ben, több adat szerint magyar eredetű családból. Bár a Ferenc József-i idők Monarchiájában a nemzeti hovatartozás nemegyszer eldönthetetlen. Steiner természettudós, filozófus, Goethe-kutató, művész, a szó legnemesebb értelmében polihisztor, ízig-vérig reneszánsz szellem, emellett 'tanítványok sokaságát maga köré gyűjtő karizmatikus egyéniség, aki a teozófusok közül kiválva a Blavatsky és Besant által képviselt, mahájá- na buddhizmuson átszűrt védiksus bölcsességekre épülő tsozófiai rendszert továbbfejlesztette, keresztényi alapon. Világnézetének középpontjában a permanensen fejlődő makrokozmosz és a benne — rendszeres távlatokban újraszülető — hármas- tagozódású ember (test, lélek, szellem) áll. A létezés valamennyi formájának közös törvénye és feladata a misztikus evolúció, a materiális világtól a legmagasabb ren- dűbb szellemiség kifejlesztéséig. Minden létezőben hétféle konstitúció — létsík — nyilvánul meg. A felsőbb síkok immanensek az alsóbbakban, potenciálisan, mintegy csíraként bennük rejlenek. Az ember fizikai testből, étertestből, asztiráltestből és individuális énből áll. (Az állatoknak fajonkénti, kollektív énjük van.) Az ember fejlődésének leegyszerűsített vázlata a következő: az én fokozatosan átdolgozza, átszellemül másik három 'tagját; az asztráltestet szellem-énné (manas), az étertestet éleüszellemé (buddhi), végül a fizikai testet szellem-emberré (atma).

Steiner ezoterikus filozófiája rendkívül nehezen, néha al'ig-aJig emészthető, bonyolult rendszer. A misztika olyan területein jár, ahová a nyelv irraateriális kötöttsége folytán nem képes követni; örökösen allegóriákba, szimbólumokba bonyolódik, „test”-ről beszél ott, iáhol nincs semmiféle anyagi értelemben vett test; a szellem- ember (Geistmensch) és társai szó-szörnyszülöttek; a Blavatsky-féle teozóf iából átvett — ott meglehetősen voluntarista módon használt — ind terminológia (manas, buddhi, atma, stb.) sieim könnyíti meg az értelmezést. W. Y. Evans-Wantz a Tibeti Halottaskönyvhöz írott bevezetőjében hivatkozik arra, hogy a imái nyelvek egy ősi, magasabbrendű kommunikációs rendszer popularizált, exoterikus csökevényei lehetnek. Számunkra immár lényegtelen, hogy az Aranykor embere rendelkezett-e ezzel a metanyelvel, vagy sem, lényegesebb viszont, hogy mi a közelebbi/távolabbi jövőben képesek leszünk-e egy, a mainál átfogóbb, tökéletesebb kommunikáció lehetőségét körvonalazni, esetleg megvalósítani. Talán Hlebnyikov értelmen túli nyelve, Isidore Isou lettrizmusa, vagy napjaink vizuális-fonikus költői kísérleteinek nyomán .. .

De térjünk vissza Steinerhez. Rendszerének sarkalatos megállapítása, hogy az embernek a morális önnevelésen túl tisztánlátói (clairvoyance) képességek kifejlesztésére is törekednie kell, mert a megismerési módszerhez a tudaton kívül/felül hozzátartozik az imagináció és inspiráció, valamint, hogy az ember saját elhatározásából, akarati .tényezőkkel képes saját sorstörvényét (karmáját) alakítani. Látható, hogy az antropozófia — ellentétben a passzív, szemlélődő, keleties teozófiával — az ember ímegismerő és cselekvő individualitására helyezi a hangsúlyt. Steiner antropozófiájának nyomán, mely távol áll minden dogmától, normától, teóriától, kialakult egy reformista mozgalom, mely — mint már említettem — számottevő tényező napjainkban is az európai kultúrában. Az ún. Waldorf-iskolákban Steiner embertanán alapuló tantervvel és módszerrel, érdemjegyek és 'könyvek nélkül, kreatív, egyénre szabott, jellemképző módon segítik a gyermeki individuumban meglévő képességek harmonikus fejlődését. A képzésben szerepet játszik az antropozó- fiai beszédművelés, zene-, szín- és a goetheáni formatan, valamint egy sajátságos mozgásművészet, az euritmia. A biológiai-dinamikus mezőgazdaság szintetikus permetezőszerek és műtrágyák szigorú mellőzésével, speciális preparátumok felhasználásával, az égitestek kozmikus hatásának figyelembevételével állítja elő a ,,De976