Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1987 / 10. szám - Czakó Gábor: Egy tucat a 77 magyar rémmeséből (próza)

A MEGKERÜLT GYEREK

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy apátián, anyátlan fiúcska. Lázárnak hívták. Együtt fejlődött az állami gyermekgondozási intézményhálózattal tizenhat esztendőn át. E nevezetes születésnapján nevelője behívta a a szobájába, és fölvilágosította, hogy él az édesanyja, él az édesapja. Anyuka éppenséggel ebben a városban örvend a legjobb egészségnek, apuka meg egy messzi, alföldi faluban. Szegény Lázárnak több se kellett, rohant az édesanyjához. Lett is nagy öröm! Anyuka ölelte-csókolta megkerült nagy fiát, s nyomban elküldte borért, hogy koccintsanak a boldog találkozásra. És ez így ment ettől kezdve minden áldott nap. Rengeteget koccintottak. Anyuka és élettársa reggeltől-estig, Lázár estétől-lefekvésig, mert valakinek meg is kellet keresnie a koccintásra valót.

Így éldegéltek a felhőtlen bargőzben, s élnének ma is, ha iLázár gyermeki szervezete jobban bírta volna a boldogságot.

909