Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 1. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT CSÁTH GÉZA - Lőrinczy Huba: A Homokember és Andersen bácsi (tanulmány)
ra Csáth nemzedéktársai is. Az eredendő hajlam megerősítést kapott így a környezettől is, igazolta a természetes vonzalmat a szellemi közeg, ösztönzést és lendületet adván. S éppen ez teszi különlegesen fontossá és érdekessé Csáth gyermeknovelláinak legjavát. Integráns részei egy európai hatósugarú törekvésnek és folyamatnak, mégis téveszthetetlenül egyedi veretűek. Egy divathullám (is) repíti őket, mégsem efemer divatjelenségek csupán. A gyermektéma dagályának szűntével is megőrizték értéküket és érvényüket, erejük és mélységük, esztétikai tökélyük változatlan és megragadó. S vajon nem ez egy író nagyságának legfőbb bizonyítéka? Ki a gyermekidőket megidézi, e korszak felejthetetlen olvasmányaival, kedvenc és világképformáló meséivel is gyakorta szembesül. Így történik ez Csáth Gézánál is Oly novellái, mint A varázsló kertje, a Szombat este és A vörös Eszti egy-egy részletükben avagy egészükben a mesék emlékével és hangulatával itatódnak át, kontextusuk tóbbé-kevésbé fontos szervezője a gyerekkönyvek fölkeltette hajdani ámulat és borzongás. S e ponton ismét egybekulcsolódik személyes érdeklődés és kortörekvés. A századforduló irodalma (kivált a szecessziós ág) újraélesztette a mesék iránti rajongást.12 Nem csupán a régi meseírókat övezte kultikus tisztelet, hódítottak a műfaj kortárs művelői is: Maeterlinck, Oscar Wilde, Anatole France, nálunk Balázs Béla, Török Gyula és mások. Csáth nem adta oda magát mindenestül a divatnak. Műmesét (szimbolikus vagy parabolikus szándékkal) egyszer sem írt, annál inkább mozgósította gyermekkora meghatározó olvasmányemlékeit, elannyira, hogy némely novelláinak lényegéhez csakis ennek tudatában férkőzhetünk. A lélek, az ihlet, a világkép mélyére egyaránt bevilágítanak e történetek, kínálva alkotáspszichológiai, irodalomtörténeti és komparatisztikai tanulságokat. Miközben egyes művek szövegébe zárkózunk, hirtelen megtágul köröttünk a szemhatár. Az elemzésre kínálkozó novellák közül korántsem találomra választottuk a Szombat estét és A vörös Esztit. Túl azon, hogy önértékeik nyilvánvalóak, típusuk, helyzetük okán is különleges figyelmet érdemelnek Mindkettő modellérvényűnek tekinthető, más-más nézőpontból £s időkezeléssel közelít bennük Csáth a gyermekkor titkaihoz Mondhatnék úgy is: mintadarabokkal van dolgunk, s az e kettőben tökélyre vitt módszerek, anyagformáló eljárások még számos novellában ismétlődnek. A Szombat este — Bori Imre szerint — két tendenciát is elindít (és mindjárt reprezentál) Csáth életművében.13 A vörös Eszti sem véletlenül volt szerzőnk legkedvesebb novellája;1'1 súlyát, vonzását, esztétikai rangját jelzi az is, hogy — Dér Zoltán bibliográfiájából tudjuk15 — angolra, bolgárra, franciára és hindire (!) egyaránt lefordították. Indoklásnak bőven elég lehetne ennyi, ámde fűzzük még hozzá: mindké műben egészen különleges szerep jut a gyermekkor meséinek. Szimbólum, szöveg szervező erő, pszichológiai kód lett bennük a Homokember és Andersen bácsi, vi lágképet alapoz és magyaráz, irodalmi kapcsolatokat és kötődéseket bizonyít. S bo csássuk előre azt is: a Szombat este és A vörös Eszti eddigi interpretációit részin tévesnek, részint felületesnek, a nemegyszer előforduló ........ közvetlen politikai-tárf sadalmí szembesítés”16 esetén pedig teljességgel inautentikusnak ítéljük.17 2 Kétszer is közzétette 1908 folyamán Csáth Géza a miniatűr remeklést, a Szombat estét. Előbb — szokatlan a sorrend — pályakezdő kötetében publikáltáérttóbb meg A Polgár c. orgánum június 27-i számában.18 (Írónk zenekritikusként kötődött egy ideig e laphoz, kurta, ám frappáns beszámolók sorozatát produkálván.) Igénytelen, már-már érdektelen novellának tetszik első olvasásra a Szombat este Hiányzik belőle a műfaj klasszikus modelljének megannyi jellemzője: a sodró, izgalmas eseménylánc, a drámaiság csakúgy, mint a német elméletírók követelte sorsfordulat.19 A lényeget tekintve mégis hagyományos szöveg, típusba sorolása sem lehet kétséges. A Szombat este — Szávai Jánostól kölcsönözve terminológiát — mo- nucentrikus szerveződésű, hiszen a címadó időszakasz s ennek vetületeként egy tárgyszimbólum, a Homokember vonzza, rendezi maga köré a gyér és jelentéktelen ese menyeket, rétegezettsége, kötött és szabad motívumok hálózatát (s e kettő bonyolult összeszövődését, csereforgalmát) elénk táró fabulája és szüzséje okán pedig ún.
