Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 1. szám - Zalán Tibor: emberek? how are you (vers)
200 000 négyzetmilliméteren harminc milliárd robbanásra kész parányi töltet lehúnyom a szemem lehunyom őket-----------meghalok Í ME A GYŐZTESEK! !!!!!!!!!! zengi felém a részeg teleekrán és ezekért a mosolyokért érdemes életiben maradni a fülbevalós selyemfiúkért és a slafrokban vonagló kozmetikázott ringyókért a nemzeti giccs rózsaszín leve könnyedén beborít kétszázezer négyzetmillimétert: hatástalanít 30 000000000 robbanásra kész parányi töltetet emberek? how are you a rózsaszín nemzeti szupermasszában harminc milliárd kis sír mellett lobog harmincmihiárd lobbanásnyi gyertya : én nagyon féltem ott hogy már halott vagyok és számban mindörökre megköt majd a jég nem illeszkednek egymáshoz a panelek és a díszletek mögül előgomolyog színtelenül a semmi amit eddig eltakartam a tekintetek helyett üres szemgödrökbe néznek a reflektorok mit számít hogy a lakótelepek börtönlakókat ellenek kit mardos feketére a pusztulásért a bánat a szeretők 15 kése egymásba merül lágyan és az intellektuális avantgárdok okos csuklógyakorlatokba kezdenek [míg a népies kassákista kalapjába harap az október tiérdreesett utcák dideregnek a naplementében] kinyílnak az ablakok s mögöttük is gyertyák égnek fényüknél japán legyezők hajladoznak siratnak Mielőtt a sorompókat lecsuknák ki kell bontani ruhájukból a tüzelő asszonyokat lihegő csecsükre rá kell borulni arccal a döntés most sem fog nehezünkre esni ilyen alternatívához már az ödipusz-komplexus tárgyalásánál állást foglaltunk ezt mondjuk nekik és beléjük furakszunk keményen és reszketünk bennük mert valaki szüntelen néz minket a zsebe tele van hideg kályhákkal és az elveszett mandolinok reggelre mind kikelnek érted szeretkezem ha nem veled a kakasok viaszosvászon sakktáblákba tekerik a hajnalt látom látom hónuk alatt a hold felé úszó oroszlánt és félreállok mert mocskolódva jönnek az új honfoglalók ! a Naptól nem szégyen grammatikát tanulni uraim ! és ha a szamár nem áll meg a kígyó tekintetében felnövekszik a véres és ordító zongora liszt ferenc játszik rajta és lev davidovics bronstein lapoz idő játék fiatal férfi: franci — öreg férfi halassi időjáték fiatal férfi: franci — öreg férfi halassi hosszasan nézik a madarakat irigykednek nekik lassabban esik apa: nem fáj a múló idő 66
