Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1987 / 6. szám - Láng Gusztáv: Meghalt-e a romantika? Olvasónapló Cseres Tibor: Foksányi szorosáról

sor következetes végigvezetéséről, hanem a hősök alá, lelki szál tóik biztonsága érdekében, még hálót is feszít; az egész „foksányi kaland” még ,az előkészületek stádiumában lelepleződik, s a szereplők megmenekülnek attól a kínos kötelességtől, hogy „végkifejletszerűen” szembenézzenek akár ia cselekvés, akár a nem-cselekvés bűnével. Holott e szembenézésre alkalmas, e szembenézésre képes hősöket teremtett az író — s hogy e képességüket a befejezésben hirtelen elvesztik, nem az ő hibájuk. Csak találgatni tudom ennek okát; talán az a nemes indok, mely a csángó-epizódban a magyar kisebbségek helyzetére kívánta irányítani a mai olvasó (e kérdés iránt gyakran lanyhuló) érdeklődését, késztette az írót arra, hogy az egész helyett a rész, a nemzeti történelem „mélytudata” helyett a kisebbségi sorskérdések feltárására vállalkozzék. A témának azonban — akár műfajtörténeti,leg is, a nemzeti romantika folytathatóságának és kényszerű metamorfózisának példájaként, akár a nemzettudat tegnapelőtt kezdődő, de máig sem kihevert torzulásai elemzéseként — messze nagyobbak voltak a lehetőségei, dehát ez már talán nem is a regényre, hanem az olvasó vágyálmaira vonatkozik.

599