Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 6. szám - Bojtár Endre: Kelet-Európa vagy Közép-Európa? (esszé)
boldogságot kicsikarni az élettől, akik építettek, akik értékek garmadáját hozták létre ... Mi hát a teendő? Először is tudni, amit Németh László a következőképp fogalmazott: „A lebecsülés jogos lehet, mint ítélet, de nem lehet az, mipt magatartás. Országunk mint hely, lehet elmaradott, szánalomramáltó, mint működésünk kijelölt helye, minden terek' közül a legfontosabb . . • A hely, amelyen világraj öttünk, épp úgy kötelez, mint a természet, amelyet világra hoztunk.”17 Ezen túl pedig? A történész szerepe látszólag hálátlan: tétlen krónikása a nem valami fényes múltnak. De valójában ő teremti azt a történelmi teret — s minél kendőzetlenebb, minél kíméletlenebb őszinteséggel végzi munkáját, annál nagyobb teret —, melyben a politikusok, a gyakorlati emberek cselekedetei kibontakozhatnak. A fentebb leírt majd kétszáz éve tartó folyamat — Közép-Európából Kelet-Európába — végpontját nem jósolhatni meg. Az bizonyos, hogy kiugrani a mederből csak olyan nagy történelmi fordulat árán lehetne, mely valószínűleg világpusatulás&al járna együtt. Ám talán van másik megoldás is: vállalva az itt élő népek közösségét, megpróbálni Kelet-Európából Közóp-Európát. csinálni. (1980) Utóirat. E hét évvel ezelőtt papírra vetett gondolatokat, .amelyek azóta a napi politikai viták szintjére emelkedtek fel (vagy süllyedtek le), ma, 1987 májusában nyilván élesebben kellene megfogalmazni. Ennek ebenere talán nem haszontalan közreadásuk: az utolsó mondat icélkitűzésénél most sem tudok érvényesebbet elképzelni. JEGYZETEK 1. Szekfű Gyula: Három, nemzedék és ami utána következik Bp., 1934. 382. 2. Molnár Erik: Válasz a nacionalizmus kérdésében írt vitacikkre. ,,űj Írás”, 1963. 8. 984. 3. Bibó István: Az önrendelkezési elv mint a nacionalizmus ösztönzője. In: Magyar Füzetek. 4. Párizs, 1979. 171. 4. Bibó István: Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem. „Válasz”, 1948. jún. 5. Zaharu Sztojanov: Egy nemzet mámora. Bp., 1979. 74. 6. In: Szekfű: im. 34. 7. Karol Wiktor Zawodzinski véleményét idézi: Henryk Markiewicz: Az irodalom- tudomány fő kérdései. Bp., 1968. 193. 8. Főként a következőről van szó: Közép- Kelet-Európa gazdasági fejlődése a 19—20. században. Bp., 1969.; Gazdasági elmaradottság, kiutak és kudarcok a XIX. századi Európában. Bp., 1979. 9. Berend T. Iván—Ránki György: Az egyetemes gazdaságtörténet módszeréhez és felfogásához. In: Gazdaság és társadalom. Bp.: 1974. 600. 10. Friedrich Engels: A természet dialektikája. MÉM. Bp., 1963. 20. k. 457. 11. Friedrich Engels—Kari Marx: A szent család. MÉM. Bp., 1971. 2. k. 92. 12. In: Marx—Engels—Lenin: A nemzeti kérdésről. Bp., 1965. 16. 13. uo. 182. 14. uo. 238—239. 15. Idézi Vajda György Mihály: Neoklasszikus művészet — neoklasszikus irodalom. összefüggések. Bp., 1978. 60. 16. Milos Pohorsky: Cesky romantikus v evropském kontextu. (A cseh romantika európai kontextusban.) („Ceská literatúrai 1978/1). 17. Németh László: Sznobok és parasztok. In: A minőség forradalma. Bp., 1940. Magyar Élet kiadása 4. 39. 537
