Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1987 / 4. szám - Vékony Gábor: Egy kazár felirat a Kárpát-medencében

Uraló-Altaica 19. 53 ikk), az idesorolt emlékek a murfatlari alfabetikus írás emlékei (Vékony, Inscriptiones protobulgaricae. Ms.). Kizárhatjuk végül az avarkori rovásírást is, az alsószentmihályfalvi felirat betűalakjai igen távol állnak a nagyszent- miklósi típusú írás betűitől.

Az alsószentmihályi feliratnál már korábban feltűnő volt számomra, hogy a középső leghosszabbik sor utolsó jele meglepően emlékeztet egy Kazáriában járatos szóelválasztó jelre. Vásáry ezt a jelet székely z-nek olvassa, noha annak soha nem fordul elő ilyen alakja, s a jel sóikkal magasabb a többi jelnél, ahogy a Ma- jackoe gorodisöe-i nagy felirat, az élistai bikakoponya és a Kara-Kent-i felirat hasonló szóelválasztó jelei is mindig magasabbak a betűknél. Mivel a jel éppen az alsószentmihályfalvi feliratban sor végén található, nagyon valószínű, hogy ugyanaz a szerepe, mint a gyakran hasonló helyzetben lévő kazáriai jeleké. Ezt figyelembe- véve most már feltűnő, hogy a felirat jelei világosan kazáriai jelekkel egyeztethetők.

Az alsószentmihályfalvi felirat:

Az első sor első két jele világosan olvasható. Az első betű a kazáriai írás b (b~) jele, amely Humarán és Majackoe gorodi§cén fordul elő (a kazáriai jelekre ld.: Vékony, Die Glagolica und osteuropäische Schriften in der späten Völikerwanderungszeit. Hungaro-Bulgarica I. Bp., 1986. 1. kép). Az i/i — a második betű — ilyen alakját Krivjanskajaról, Humaráról, tükörképalakban pedig Majackoe gorodiscéről ismerjük. Ilyen az i/i jele Nagyszentmiklóson is. Az i/i fölött látható pont hasonló szóelválasztó jel lehet, mint amiilyent a novocenkasski kulacsfeliraton is ismerünk. A következő jel ismeretlen eddigi emlékeinken. Sajátos ligatúra ez, amelyben világosan elválasztható a kazáriai (és Kárpát-medencei) t, X", az i/i, valamint a ff jele. Emiatt a ligatúrában lévő jelcsoport íi^p , amit bizonyára a(Icaiakban egészíthetünk ki. Az első szó bi jelcsoportja viszont a bi formában egészítendő ki. Az első sor olvasata tehát:

äbi atv~r\ ’háza híresedjék; háza legyen híres’ vagy ’háza diosőíttassék; háza legyen dicső’

Az ab szó kapcsán különösebb magyaráznivalók nincsenek. Nagyobb építményre vonatkozóan az ab szó előfordul a Majackoe gorodisce-i nagy feliraton, a hurna- rai (nem kazár) feliraton, valamint az äb-aba összetétel részéként az elistai felirat szövegében. A kazáriai építési feliratokon mindig nagyobb épületre vonatkozik az ab ’ház’ szó, nyilván ez tehet a helyzet az alsószentmihályfalvi felirat esetében is. Persze kérdéses, hogy a kő eredetileg egyáltalán Alsószentmihályfalván került-e először falba? Római emlékekről e helyütt nincs tudomásunk.

Némi magyarázat kívánkozik az atiff szóhoz. Ez az át ’név’ szóból -q képzővel alakított ige (a képzőre Id. Kononov, Gramm. 117; Scerbak, Sravn-Morf. Glagol 151; stb.). Az atiq- szó előfordul a Qutad-^u bilikében, (DTS 67), egyebütt ilyen képzés ismeretlen. Az alsószentmihályi felirat azonban éppen a Kazáriában Humara vidékén beszélt nyelv emléke lehet, mint látni fogjuk, erről pedig biztonsággal csak azt tudjuk, hogy nem azonos a kazárral. A -q ^ - 9p változás előfordul

Kazáriában, a Majackoe gorodisce-i nagy feliratról ismerünk ilyen vonatkozású adatot, igaz viszont, hogy éppen a humarai feliratokból nincs ilyen adatunk (de a

379