Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 1. szám - Gyurkovics Tibor: Fekvőtámasz (komédia)
BAKAI Mondjam csúnya szóval? Fegyelmezett. IBI Nehezen adja meg magát. BAKAI Én? Minek kéne megadnom magamat ? IBI Ez nem háború? BAKAI Micsoda? IBI Maga meg én. BAKAI Jópofa. Levegyem az egyenruhám? IBI Mondjak valamit? Még ne. BAKAI Utál? IBI (nagyot nevetve) Miért utálnám? BAKAI Őszinte lehetek? IBI Mért? Hazudozni akar? BAKAI Maga kiforgat. IBI A valójából? BAKAI (leteszi a poharat) Packázik velem? IBI Eszeimben sincs. BAKAI Nézze . . . Nagyon .. . (köszörüli a torkát) Mindegy. — öregnek tart? IBI Maga bolond. Akkor mért ülnék itt ? BAKAI Magyarázkodjam? IBI Minek? BAKAI Föltorlódott mögöttem pár év. Mi nehéz korban éltünk ... IBI Mi nem? BAKAI Bántani akar? IBI (átveti a lábát) Ügy nézek ki? BAKAI Mi mindent komolyan vettünk. IBI Mi meg nem. BAKAI Kik azok a mi? IBI Hát én is ezt kérdem. BAKAI Mi ez a megkülönböztetés? IBI Én különböztetem meg magát? BAKAI (leül az íróasztal mögé) Bizonyára humoros vagyok. (Ibire néz, az csillanva hallgat) Mi fölépítettük ezt a társadalmat. IBI És? Mi legyen vele? BAKAI (gyürkődik) Nem érti, amit mondok? IBI De. Olyan csitrinek tart? BAKAI Rengeteg minden van mögöttünk. (forgatja a poharát) IBI Mögöttem nincs semmi. BAKAI Nem azt mondom. Csak az olyan, mint egy épület. Lehet, hogy rosszul épült, de épület. IBI Avatatlannak nem lehet bemenni. BAKAI Mért mondja ezt? IBI Én? Maga beszél úgy a múltról, mint egy bevehetetlen erődről. BAKAI Be akar jönni? IBI Hova? BAKAI Ibi. Ne viccelődjön. Nincs humorérzékem. — Én erre tettem föl... (megemeli a poharát) Inkább igyunk, jó? IBI Arra várok, (fölemelik egymás felé a poharukat, isznak) BAKAI Mélyről beszélek. IBI Hallgatom. BAKAI (nehézkesen) Ez sok mindennel összefügg... IBI A katonasággal? BAKAI Maga nem vesz komolyan. IBI De, de. Hallgatom. Mondjam azt (iszik), hogy meg akarom érteni? BAKAI Megviccelődött ez az egész társadalom. IBI Megvallom, ezt nem értem. BAKAI Léha lett. Ugye, rossz szó? Mi még meglehetősen szegények voltunk. IBI Mit ért ezen? BAKAI Nekünk minden darab kenyér szent volt. IBI Most nem az? BAKAI Nem akar megérteni. IBI Mást se csinálok. BAKAI Isten lelke lebegett a vizek fölött. IBI A bibliából. BAKAI Nem. A lelkünből. Csórók voltunk, semmik. IBI És mik lettek? BAKAI Nekünk. . . nem volt békénk. IBI Csináljunk háborút? BAKAI Ahogy beszél, az is háború. IBI Ne haragudjon, (fölkel, homlokon csókolja, visszaül) BAKAI Levesz a lábamról. IBI Pedig most ül. (átveti a lábát) BAKAI Lehet, hogy régimódi vagyok. IBI Pedig egész jól néz ki. BAKAI Mi ... (fölkel, magyaráz) nem tudtuk elképzelni... IBI Mit? BAKAI ... hogy ... (koccint) Igyunk még. IBI Igyunk, (isznak, Bakai újra tölt a poharakba) BAKAI (megáll előtte) Minekünk minden egyes lépésért meg kellett küzde- nünk... IBI Hát küzdjön meg. (Bakai átfogja a fejét, megcsókolja) (Ibi kibontakozik) Roham. BAKAI (hátat fodít) Miit akart Csiszár magától? IBI Maga mit akar? BAKAI Nézze ... semmi közöm hozzá. IBI Kedves. BAKAI Vagyis, nagyon sok közöm van.
