Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 4. szám - Kiss Anna: Az azonosság (vers)
takarók ailá temetkezik az ajtók (alatt feléledő huzatban, nincs beszédes kedvéiben! Bár Szent Virgil sosem érzékelt árnyalatokat. Most .meg hogy anyánk hagyatékaképpen maradt Lenor nénémnél, aki nem tud mit kezdeni a megtiszteltetéssel, lehet, hogy tőle savanyú a tej! Le is szállt a sublótról, állítólag Füilbevalós Szép Antalom töretlen szerelmes kedvét pártfogolja, és titkos űzelmeit a szűzdohányok, pálinkafőzések szezonja néven közismert évszakokban. A világba beleette magát a mind nagyobb bizonytalanság, mi a bútorokból, slágerlistákból árad, nepperektől nyüzsög a bálterem, utaznak a nagy lap-cinfcelők a ketyegő bőröndjeikkel, madáreleség hullik .a hírlapokból, és a Pentagonban programozók biláznek. — Juliánná, téged mi lelt? — nézi a gombok sáncai mögül alamuszin .vigyázó élettársát Fülbevalós Szép Antalom. Megérte, hogy az, akiből potyogott a gyermek, mint a cigányok nyakából a gyöngy!, ruhástól fekszik mellette. Hogy végül ablakon kelljen kidobóim a letépett gyolcsokat. Bár Nagy Szent Virgil újaíbb, .magasztosult neve sem a fináncok, sokkal inkább a gombok elleni hadjáratok győzelmét adja hírül, túl 'az utcát
