Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 2. szám - Ratkó József: Éjszaka, Idegen madár, Bűnjelként, Szolgálom én, Mária, Torkomig ér, Terzina a csőlakóról (versek)
RATKÖ JÖZSEF Éjszaka Éjszaka: egyszemélyes sátor. Riadok űri magánytól. Lélegzetemet nyelve fekszem. Kívül tesz-vesz, babrál az Isten. Idegen madár Elnyel a limfocita köd, te idegen madár. Körülfog, megfojt és kilök magából ez a táj. Vidd innét énekeidet; itt már hódít a hó. Költözz a fényhez közelebb, ének-tudó! Arcomat fiókba dugom. Ez is közölhetetlen. Majd a házkutatásnál bűnjelként lefoglalják. S: „kérjük a mosolyát is, ember!” S: „fogait hová tévé?” Pillantásomat eltapossák. S fülembe forró ólmot öntenek. SZERETETTEL ÉS NAGYRABECSÜLÉSSEL KÖSZÖNTJÜK AZ ÖTVENÉVES RATKÖ JÓZSEFET Bűnjelként
/
