Életünk, 1987 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 11. szám - Otar Csiladze: Cate cifra cipője (történelmi dráma) (Manana Szaladze fordítása)
KIRÁLYNŐ (szigorúan) A királyi őrség parancsnokának nagyobb illemtudásra és fegyelmezettségre van szüksége. Az nem érdekel, merre a jár a feleséged és mit csinál? Azt hiszed, mást nem csinál, csak ül és nézi a tengert? BAKUR Mit- tehetek, akaratlanul elnevettem magam. AIET Látszik, hosszúra nyúlt a beszédem. CATE Istenem, hosszúra nyúlt a beszéde! Téged meg kell kötözni, Aiet! Fel kell kötni! És hidd el, hogy így is lesz. (A szolgához) Takarodj innét! AIET Magad parancsoltad, hogy mindent szóról szóra ismételjek, ezért beszéltem ily hosszan. Ha úgy kívánod el is hallgathatok. CATE Most már csak mondjad. Hadd tudjuk az egészet. PARTAZ Azt hiszem, Aiet abban téved, hogy úgy véli: a nép nevében beszél; holott amit ő mond, azt eddig ezerszer elmondták mások. De illik mégis végighallgatni őt és fájdalmával is együttérez- ni, bár ez a fájdalom a világ számára már nem létezik. Ez az Aiet-féle fájdalom esztelen büszkeség meg féktelenség gyermeke és nem az értelmes gondolkodásé. Kezdjük attól, hogy nekünk sem fájt kevésbé Gubaz halála. A nép számára pedig a gyilkosság inkább csak izgalmas esemény, és igazi felháborodását sosem váltja ki. Gubaz volt a legokosabb, legbátrabb és legerősebb ember közöttünk, de őt is, a legokosabbat, legbátrabbat és legerősebbet — Aiet szavai szerint — úgy nyakazták le, mint egy tyúkot. És ez azért történt, mert ő hazánkat is jobban szerette, mint mi. De az sem zárható ki, hogy saját meggyilkolását ő maga tervelte ki, hogy mi, kevésbé okosak, kevésbé bátrak és kevésbé erősek a megfelelő következtetéseket vonhassuk le. Természetesen Gubaz halálának a híre rémületbe ejtett, felkavart bennünket, de nem szabad, hogy a rémület úgy bolygasson fel, mint róka a fészekben meghúzódott tyúkokat. Hiszen a róka csak egyetlen egy tyúkot visz magával, a többi a félelem és zűrzavar áldozata lesz mindig. Ha több eszük lenne, nem pusztulnának bele a fölösleges kur- jongatásba és a rikoltozásba, hanem jobban odasimulnának a ketrecük falához vagy padlójához. A róka megjelenését is úgy várhatnák be, mint az elkerülhetetlen szükségszerűséget. Hisz a rókának el kell vinnie a tyúkot, a tyúknak pedig el kell hurcoltatnia magát, mivel így rendeltetett a természettől. AIET Ha Gubaz most itt lenne velünk, ha akár csak egy pillanatra is felkelne a sírjából és meglátná, mi történik itt, nem fogna dicsérgetéshez. Vagy talán azt képzelitek, mi is tyúkok vagyunk? KÖLTÖ Versemben magam is valami efféle gondolatot próbáltam kibontani, de az én nézeteim mégis végletesen különböznek Aietétől. CATE (a költőhöz) A te kinyilatkoztatásod most is helytelen. Kénytelen leszek újra foglalkozni az ügyeddel, de most már alaposabban. KÖLTŐ Uralkodóm, én valami félreértés áldozata vagyok. Nem tudom, miért, de te mindig fordítva értelmezed a szavaimat. Hidd el, nekem sokkal jobban jár az agyam, mint a nyelvem. Próbálj legalább meg ... CATE Hallgass! AIET Nagyon nevetséges és szánalomra méltó dolog, mikor egy értelmes lény ellentmondás nélkül tűri méltatlan sértegetését. Hazánkban eddig is több félelmetes és minket megszégyenítő gyilkosságnak voltunk tanúi, de egyik esetben sem hunytuk be ennyire a szemünket. KIRÁLYNŐ Igazságtalanul beszélsz! Szemet most sem fogunk hunyni! Gubaz királyt méltóságához illő tisztelettel temettük el, gyilkosait pedig majd megbüntetjük. Ügyhogy te se ingereld fel magad hiába, Aiet! Haragod alaptalan és türelmünknek is megvannak a határai! AIET A türelemnek és hallgatásnak más nevet is lehet adni. Félek, királynőm, hogy a jövő nemzedék ha nem is tettestársaknak, de a gyilkosok cinkosainak fog nevezni minket. Még jó, hogy Gubaz nem látja, hogy az ő gyilkosai nyugodtan tapossák az ő szent vérével átitatott földet. A föld hideg és minden hidegen érinti, de az ember szíve hogy tudja mindezt elviselni? Ne felejtsük el, hogy a részvétlenség ugyancsak bűn! Legalább a Gubaz nyakán és mellén ejtett sebekre emlékezzetek visza, amelyek úgy tátották a szájukat, mint az éhes madárfiókák! Amíg mi nem állunk bosszút Gubaz gyilkosain, addig azok a sebek 1026
