Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 8. szám - Baranyai György: Griffek a ködben (tanulmány)

közmondás: elvesztők mint az oborok, akiknek sem nemzetségük, sem ivadékuk nincsen.”'11 A „magas termetűek” megfelelőjét a „gigászokéban vélhetnénk felfedezni, ha az Isten általi elpusztításuk, kiirtásuk említése nyomán nem gyaníthatnánk, hogy a kor divatja szerinti bibliai móperedeztetéssel élő krónikás itt közvetlenül a Bibliából merített. Ott ugyanis a Második törvénykönyv, I. 2. rész, 20—22-ben „Ammon fiainak földjé”-ről ezt olvashatjuk: „Az is a refaiták földjének számít. Egykor a refaiták telepedtek oda, Ammon fiai zannunitáknak nevezték őket. Nagy nép, sokan vannak és magas termetűek, akárcsak az enekiták. De az Ür elpusztította őket Ammon fiai előttt, hogy az övék legyen a földjük és helyükbe telepedjenek, mint ahogy Ézsau fiai előtt is, akik Szeirben laktak, kiirtotta a horitákat, hogy elfoglalják földjüket és a helyükön lakjanak mind a mai napig.” (A sík, pusztai vidékeken élő, vándorló-kalandozók — az „oborok”-nak nevezettek — végzetes történetéhez talán azért is megfelelő forrás lehetett a Biblia, mert az is tudható belőle, hogy Moáb pusztájában — ahol egykor a megsemmisített magas termetű emiták éltek, kik szintén refaiták — van „Abarim völgye”. Az ihlető népnévhasonlóság a krónikásnak is feltűnhetett. Egyébként a kath. Bibi. 1007. oldalán lévő jegyzetből megtudhatjuk: „Abarim völgye Moáb fennsíkján a Holt-tenger mellett az Arnon völgyében van; oberim — átmenő — Abarim. A völgy neve: Góg hordáinak völgye.”).

Eunapios alkothatott olyan népnevet, amelyet a másolatokban fennmaradt Pris- kos-tudósításból már ,,avar”-ként ismerünk. Vajon kiket űzhettek el „Eunapios avarjai”? Ezek az „Avernus”-iak nem támadhatták meg Bizánc szövetségeseit, hiszen ezek a történetben óceánparti népekként szerepelnek (s éppen őket szorították ki), tehát olyan népet űznek el, akik nem tartoznak oda. Mint nem odatartozók, kvázi- alvilágiságuk csak vergiliusi alapmintához kötődően fejezhető ki: „sabinok”. Eszerint Eunapios e következő népnév megalkotásához a vergiliusi alapmintája közvetlen folytatásából az első adandó nevet választotta ki: „Senki nem is hinné, hogy ily érces erők kavarognak / Ebben a nagy hadban, hanem inkább, hogy madaraknak / Zúgó fellege tör fövenyére a partnak a mélyből. lm, iszonyú hadakat hoz azonban egy ősi sabinus.” (VII. 703—706.) Így a„sabinus” népnév lehetett az, amelyből Eunapios olyan népnevet alkotott, amelyet a fennmaradt Priskos-tudósításból már „sabir”-ként ismerünk.

Ha az előadott gondolatmenet helyes, Eunapiosnak nem volt szüksége a herodo- tosi griffes mintára, hogy ahhoz hasonlót találjon ki, s egy olyan történetet alkosson, amelyet Priskos a tudósításába átvehetett. Így már eléggé valószerűvé, történetírói alkotássá vált az oly szellemesen indított, s mégsem történelmietlen történet. A mű egészének logikája azt kívánta meg, hogy a griffes hírrel indított eseménysor célszerűen nyitott legyen, ilyen maradjon. Az akkori történelmi szituációban ez nem is lehetett valószerűtlen. Lehetséges, hogy „Eunapios szabírjai” is harcba bocsátkoztak töb néppel (a nyitottság megkívánta azt a bizonytalanságot, hogy ezek nevezetlenek legyenek), s kivetették szálláshelyükről azokat. . . Ebben az időben az egykor oly büszke Római Birodalom, a világbíró, recsegett-ropogott, s 395-ben kettészakadt. Eunapiosnak megadatott, hogy sokat megáit.

V.

Mivel a thrákiai Panionban 410—420 körül született Priskos (nőmén est omen: a latin „priscus” = ,előbbi’; ,régi, ősi, szigorú’; .tiszteletre méltó’), a szónoki és filozófiai képzettségű férfiú, a nhétor és sophistés — aki magas rangú bizánci államférfiak mellett tanácsadói, illetőleg titkári tisztet töltött be —, a 411—472 közötti éveket felölelő História Byzantiaké kai ta kát’ Attélan 8 könyvből álló, s csak töredékekben fennmaradt mű szerzője — kinek ifjabb korában kiemelkedő jelentőségű „hun” élménye is volt: „Diplomáciai utazásai közül a leghíresebbé az válit, amelynek során Maximianost kísérve Attila udvarát kereste fel 448—449 táján, s amelynek kezünkben levő leírása a leghitelesebb kútfőként vall a hun birodalom viszonyairól”'12 — nem akarta felhasználatlanul hagyni ezt az érdekes szöveget, s Eunapiostól — mi73(1