Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 8. szám - Beöthy Mihály - Fehér András - Ferenczné Árkos Ilona - Ferencz Csaba - Hennel Sándor: Észrevételek a "korona-kutatás" kapcsán
szövegrészeitől kezdve a ma is érvényes szertartások számos területéig. De ez így önmagában még kevés érv az egységesség mellett, csak azt illusztrálja, hogy a görög és latin feliratok együttes előfordulása nem idegen a katolikus egyháztól, tehát görög és latin feliratos (koronát lehet használni, görög és latin feliratos részekből nem tilos egyetlen, katolikus szertartás keretében használandó műtárgyat összeszerelni, stb. (Ezért nem elégít ki bennüket Kovács J. érvelése). E kérdésben számunkra egy Rómában élő, az ókori-középkori keresztény templomok szerkezete és szimbolikája kutatásában kiemelkedő eredményeket elért kutató (S. Ritz S. J.) munkája32 volt irányadó. A templomszentélés32; 33 — azaz iá ház és azon keresztül a föld Krisztus általi birtokbavételének a szertartása — meglepően jó analógiát mutat a Korona 3 fő szintből összeálló együttesével. (Neveztesen: az abroncs- görög feliratos, az oromzati képeknél átfedésben a latin feliratos pántokkal. Ez utóbbiak találkozási pontjában pedig egy X alakot megjelenítőén szerelt kereszt található.) A szertartás keretében ugyanis az e célra készített, mondjuk úgy „szentelt hamuval'’ . behintett padlón, a sarkokat átlósan összekötő X alakú kereszt egyik szárában a görög ábécét, másik szárában a latin ábécét írja a püspök. Tehát egy egységben jelenik meg a ferde kereszt, a görög és a latin ábécé, de ugyanakkor a két ábécé szigorúan elkülönül az egységen belül — ugyanis a kereszt egyik szárába kell írni a görög, a másik szárába a latin betűket, amelyek csak a kerasztezési pontban találkoznak. Mind a templomszentelés során, mind a Szent Koronán a szakralitást hangsúlyozó, szigorúan rendezett egységben jelenik meg a kétféle nyelv betűkészlete és a ferde kereszt. (A két ábécé „lefedettsége” hasonló: Elhagyva a hátsó 3 uralkodó képet, összesen 17—19 görög betű (jel) jelenik mag, formaváltozatokat is .nézve; míg a latis ábécét 15—17 jelalak képviseli. Ez persze valószínűleg nem értékelendő jellemző.) Váczy P. történész nem fogadja el iránymutató analógiaként a templomszentelés szertartását.23 Felhozott érvei azonban nem meggyőzőek. Ugyanis a templomszentelás (és több más katolikus szertartás) kétnyelvűségének nem a görög nyelvterület latin fennhatósága az oka, hanem végső soron az Újszövetségben gyökerező szimbolikus tartalma van. (T. i. a Keresztre Pilátus zsidó, görög és latin nyelven íratta fel, hogy „Názáreti Jézus, a zsidók királya”, közismerten I. N. R. I. Ebből a zsidó az Ószövetség nyelve, míg a görög és a latin az Újszövetségé — így együtt. További magyarázatot mutat be Kovács J. és mások is. Váczy P. azon állítása pedig, hogy „az egyházfő egyszerre alkalmazza a két nyelv betűit” felületes, hiszen a liturgiái előírások mást mondanak.33 összegezve: a Korona kétféle nyelve ás a ferde kereszt együtt a római katolikus szertartásrendben egységként más helyen is megjelenik. Ezért ez a tulajdonság nem mond ellent a szerkezeti elemzésből adódó és a kivitelezési sajátosságok által megerősített. egységesség tényének. * Ígéretünknek megfelelően méréseinkre támaszkodva most röviden összefoglaljuk a többi jelvény elemzésének legfontosabb eredményeit anélkül, hogy a részletekbe mehetnénk. a) A palást Mivel mintegy 1000 éves textíliáról van szó, méretei már bizonyosan torzultak (nyúlás, stb.). De rajzolati fő arányai elég pontosan vizsgálhatók, szórásuk még nem teszi értékelhetetlenné az eredményeket. Ennek alapján azt találtuk, hogy fő rajzolati tagolása (mintázata) szigorúan az aranymetszés szabályait követi, két nagyon durva eltérés kivételével. A 7. ábrán „F”-fel jelölt fő osztókor ugyanis „szabálytalan” helyen fut, sem nem felezi a palást sugarát, sem nem osztja az ideális aranymetszési érték (0,6180) szerint. A másik eltérő arány a teljes kerület és az átmérő viszonya. Mivel a palást egyetlen darab (a gallértól eltekintve) a hiba oka nem lehet a független 721
