Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 6. szám - Tóth László: Port hord a szánkba, Az öltözködés, Életrajz (versek)

Az öltözködés

Öltözködik, lám, az ember, öltözködik gonddal, türelemmel,

magára veszi éveit, századát, festékként használja a nappalt, az éjszakát,

a történelmet is magára veszi, a háborúkat, tükörbe néz, s magán nagyokat mulat:

bőrét, arcát is úgy vette magara, s irigykedve pillog bogárra, madárra,

hiszen szárnyat is szeretne, s röpteti máris szárnyaló szerelme; öltözködik,

öltözködik, lám, az ember, hűségét kedvvel ölti magára,

s hű ebként követi őt csábos magánya, a hűtlenkedések, indulatok is páneélingként feszülnek életére,

kívülről sebezhetetlen:

befelé csorog hát vére,

akár a kabátot gombolja magára

városát, hazáját,

bennük halottait, s valamennyi

halhatatlan kedvesét,

aráját,

haja is öltözteti, haja sötétje, fehére,

a csillagos eget húzza kucsmaként fejére,

nyaka köré a szelet

tekeri sál helyett,

majd teljes díszében szétltekint,

körötte minden puszta képlet, ábra,

s nagyot legyint,

nagyot a világra.