Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 5. szám - Balázs Attila: Szemelvények a Féderes Manó emlékirataiból
tárcájában egy törékeny kis asszony, valamint két gyermek: egy fiú és egy lány halvány képére bukkantak. Halálával a nemzetközi munkásmozgalom jelentős harcosát veszítette el. [A filmlapok szerint napjainkban az MGM filmre szeretné vinni ükapa regényes életét : Erdélytől Chicagóig. Még nem tudni, mi lenne a film címe; az sem világos, hogy ükapa története miként illene az MGM ideológiájába; mindenesetre már komoly tárgyalások folynak egyidőben két filmcsillaggal is: az egyik változat szerint Paul Newman, a másik változat szerint viszont Marlon Brando alakítaná ükapát. A harmadik változat szerint az MGM-nek nem lenne semmi köze a dologhoz. Abban az esetben a filmet a híres Martin R. rendezné, s ükapáról ükanyára tolódna a hangsúly, főszerepben a bájos Sally Fielddel, aki — hála a filmbéli átváltozások lehetőségeinek — adott pillanatban hirtelen megőszülne, akkor, amikor a fájdalmában elsötétülő férje leveti magát a szírt fokáról. A néző a továbbiakban a magára maradt asz- szony küzdelmeit láthatná a szövőszék záró jelenetéig. S legvégül a két legkomolytalanabb, de talán legesélyesebb variáció következik. Itt az első szerint az egész saga Erdélyben játszódna, s az egész történet csupán Drakula gróf borzalmas üzelmeinek keretéül szolgálna. A második közel áll az iméntihez: kizárólag ükanya nimfomániájára épülne (alakítja, ha akarja, Nastassja Kinski). Ebben Trudi egy abnormis csiklóval megáldott szerencsétlen asszony, aki felváltva hol Drakula gróffal, hol Báthory Erzsébettel közösül, míg le ne sújt a Nagy Gépies Sors Szövőszéke. Ha netalán a híres Russ Meyers rendezné ezt az utóbbi változatot, akkor Nastassja helyett valószínűleg Dolly Patron ugrana be Trudi szerepében. Ez ugyanakkor egy boldogabb befejezést is jelentene, mert itt ükanya is eljutna az Üj Világba, ahol — a rendező pikáns affinitásainak megfelelően — country and western nótákat énekelne fedetlen kebellel, míg ükapa történelmi alakja teljesen elhomályosulna e sokak számára elérhetetlen mellbőség árnyékában. Puszta kellékké válna, akár, mondjuk, egy svéd típusú vibrátor, melynek feltalálási időpontját nem ismerem. Mindez szorosan következik abból a szédületes útból, amelyet a filmgyártás járt be — szinte pillanatok alatt a más „gazdasági ágak” fejlődéséhez képest: Hedy Lamarr első, még alig sejtetett, úgymond lágy, pasztellszín orgazmusától errefelé a Libido nyílegyenes országútján. Ez azonban — tisztán családi szempontból, s ezt ne vitassuk el! — már sokkalta inkább az Irma (néni) története. Balatoni esték tóparti tájképekkel, egyre inkább akvarell. Merő és nyerő újvilági rémségek, amelyeknek semmi közül a kiindulópontokhoz — jegyezné meg csendesen Imre batya*, a vén szatír, majd annyit fűzne még hozzá, hogy az ezek és hasonlók elé mindenféle jogi akadályokat kellene gördíteni. S hogy: — A telepi tökmagos mozi pedig még akkor is talál majd hasonló filmeket, ne aggódjunk, nem nehéz prófétának lenni, mert még akkor is lesznek késő esti előadások kora délután is, amikor mi már nem leszünk, hisz akkor is voltak, amikor mi még nem voltunk, elvtársaim és elvtársnőim, hogy úgy mondjam. A gyönyörűszép kis Nastassja pedig majd mutogatja magát még egyelőre, meg a luftballon Dolly is, dialektikusán szólva: ha akarjuk, ha nem. Ennyit erről.] A kis Trudi pedig egy Van Dyck nevezetű németalföldi mozdonyvezetőhöz ment férjhez, aki őt sokáig főinasnak álcázva vitte magával az egyre bonyolultabban szerteágazó vasutakon. A kis Trudi hamar rádöbbent a sínek titkára, de lapátolta a szenet szótlanul tovább. Neki összesen tizenhat gyermeke született (kilenc lány, hat fiú és egy hermafrodita), de — egyébként érthető okokból! — nem követhetjük nyomon mindahányukat. Elég az hozzá, hogy a herma- froditából gazdag bankár lett, talán azért, mert benne mindenki egyformán * * Leónidasz Papadimitriu, görög emigráns az újvidéki Telepen. 435
