Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 4. szám - Csajka Gábor Cyprian: "Dancing int he Dark", Wahlheim-románcok (9.), Wahlheim-zsoltárok (V-VII.) (versek)
Wahlheim-románcok (9-) Miről kellett így gondoskodnom, így odahajolva, falnak feszülve talppal, és még ennél is mesterségesebben: hogy ,legyél’! Szard szét a pelenkát, Fiacska, mosolyogj, izélkod'j ahogy akarsz, ahogy csak élsz-vagy, egyél meg, most még azonnal: igen! ... de már „az őszt látom vissza”, egyre lágyabbra dupláz, keserves- hiányos őrség; még a cipőm is kicserzett velem. S csak vallom, hogy ősz van. Már jócskán nem lehet ugyanaz; lejjebb csúszom a nyárson, de bűnhődni NEM! Ó, diósán háramló, gyönyörű kár-képeim!, hát mindenképp hasonlat leszek, káférgasedett üveggolyó . .. itt ér utol a lépcsőházi stukker. Hogy visszaadjam ezt is, egészen le. „Ezentúl mindig, és mindig én ezentúl”. W ahlheim-zsoltárok Nem lenne furcsább belépni a halottak birodalmába. A rögzített fényképet tisztogatni. Még bárki rámfoghatná: Vonzás, nagy titkos Miért, maga az Üt. A beszáradt ,,Én nem leltem szívemben, sem az égben . . József Attila (V-VII.)
