Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 1. szám - Kolozsvári Grandpierre Emil: Emberi környezet - Küzdelem az immunreakcióval (regényrészlet)
Kezdtem magam rosszul érezni, bizonytalanság fogott el, valami meghatározhatatlan félelem, nem a jelentől, (hanem a múlttól, apám említése után nyomban menekülni szerettem volna, az ajtót néztem s azt latolgattam magamban. vajon végleg megharagudna-e rám Gabi, ha szó nélkül felugranék és csak másnap hívnám föl, hogy szédültem vagy valami más ürüggyel magyaráznám meg udvariatlan viselkedésemet. Elkapott a (hajdani veszekedések nyomasztó légköre, belémnyilallt az a hascsikaráshoz hasonló görcs, ami mindannyiszor elfogott, valahányszor bekopogtam apámhoz. De arra legjobb akarattal sem emlékeztem, hogy a női fodrászat terve valaha is megfordult az agyamban. — És neked most (hogy megy Párizsban? — próbálkoztam más beszédtémával. Indulatosan rezegtette a két kezét, az ujjai szinte lobogtak: — Most ne Párizsról Ibezéljünk. Ragaszkodom hozzá, (hogy tisztázzuk ezt az ügyet. Elvégre nem vagyok gyöngeelméjű. Hogy mit gondoltál, mit határoztál el magadban, nem tudom, de arra, amit nekem mondtál, pontosain emlékszem, meg arra is, hogy én miért tartottam jónak a tervedet. Idegen voltál Pesten, majd megvesztél a nők után. Hiába magyaráztam neked, hogy a nők vonzódnak hozzád, rajtad áll, (hogy megszerezd őket, ügyetlen voltál, gátlásos, mit .tudom ón, mi. És miikor él őjöttél ‘azzal, (hogy női fodrász akarsz lenini ,rögtön rájöttem, hogy ezen a pályán dúskálhatsz a nőidben. iNern kell neked kezdeményezned, ahhoz balfácán voltál, majd kezdeményeznek ők, miközben rakosgatod a hajukat, s udvarolsz nekik, mert tudsz te kedves lenni, iha akarsz. Ez egy. — Hagyjuk, kérlek ... Gabi egy évvel idősebb volt nálam, azonkívül fővárosi, kettőnk kapcsolatát ez a tény (határozta meg. Ha nem is mindig, általában .engedtem neki. Most is viszavonulót fújtam. — Kettő. Abban az időben, a gazdasági válság kellős (közepén, apád akkor se igen segíthetett volna álláshoz, .ha nagyon akarja. Mint női fodrász önálló lehettél volna, s amellett a pénz! Jó kereset a oóreszbe fulladt Budapesten! Micsoda kilátások! — Ha mondtam is ilyesmit, komolyan akikor sem gondoltam, egyetlen másodpercig sem. Gabit majd szétvetette az indulat: — Hiszen itt — mutatott maga elé a .padlóra — itt dicsekedtél nekem, hogy milyen pompás fodrász lesz belőled. Azaz, hogy nem itt, (hanem a .Nagymező ut- oai lakásunkban. Azt állítod, hogy nem gondoltad komolyan? A itextilpályát komolyan gondoltad? Hiszen ahhoz semmi néven nevezendő tehetséged nem volt, s mégis komolyan gondoltátok, te is, apád is, annyira komolyan, 'hogy kiküldött Franciaországba, te mag engedelmesen .kimentéi. Micsoda hülyeség: Ami pedig a női fodrászatot illeti, én készítettem neked élő az utat, itt a Nagymező utcában .egy Havas, Halász, Halas vagy Halmaim nevű fodrásznál, akit apám jól ismert. Én magam .kérdeztem meg tőle, fölvenne-e egy jóképű úrifiút tanulónak, aki föltétlenül föl fogja lendíteni az üzletmenetet, merit a nők bolondulnak érte, csak ő olyan hülye, hogy nem veszi észre. Igent mondott, te pedig ahelyett, hogy eljöttél volna hozzá, kitanulni a szakmát, .elutaztál Toumaiba megbukni, .miután már egyszer megbuktál Epinalban. Vége! Az utolsó szót olyan ünnepélyesen ejtette ki, mint ima után a pap az „ámen”-t. Nyújthatnám tovább a történetet, de minek? A lényeg az, hogy Gabi föl6
