Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 2. szám - Pomogáts Béla: Lengyel József (tanulmány)

próbálta megmutatni ia kommün kevéssé ábrázolt ,yköznapi” történetét. Azt ugyanis, hogy a forradalomban nem csak kivételes embereik szerepelnék, hanem a mindennapi élet emberei is, a maguk nagyon is esendő 'karakterével. Ennek a hősnek a középpontba állítása ugyanakkor nem vonja maga után a forradalomnak, mint történelmi fordulópontnak félreismerését, mi több, éppen e különleges .karakterű középponti hős kendőzés nélküli ábrázolása következtében válik Lengyel Józsefnek ez a regénye do- kumenitumértékűen hitelessé. A kisstílű kalandor körül ugyanis kibontakozik egy nagy jelentőségű történelmi korszak, a maga igazi hőseivel, héroszaival — és árulóival.

Fordulatos és izgalmas történet szövődik a vagányból lett forradalmár alakja köré, s ez a történet alkalmas arra, hogy a proletárforradalom fontosabb eseményeiről képet adjon. A regénynek azonban van egy másik, inkább gondolati jellegű övezete is, amelyet politikai eszmék, agitatív szándékok hatnak át. Lengyel József művében többször vagyunk tanúi vitáknak, eszmei csatározásoknak, ezekben a vitákban a proletárforradalom ideológiai célkitűzései tisztázódnak, s öltenek határozott formát. Egyúttal az író személyes meggyőződése is kifejezésre jut, elveinek és eszményeinek rendszerére is fény derül. Prénn Ferenc és társai gyakran beszélnek, vitáznak a pro- letárforradalom és a honvédő háború feladatairól, céljairól. Egy ilyen vitában, amely a salgótartjáni fronton, kritikus harci helyzetben, az ütközet előestéjén folyik, egy kommunista orvostanhallgató fejti ki azokat a gondolatokat, amelyek nyilvánvalóan az író nézeteit tükrözik. A szocialista forradalom humanizmusáról és nemzeti hivatásáról van szó. A polémia résztvevői közül néhányan tagadják ezeket a fogalmakat, a fiatal orvosnövendék velük szemben képviseli a forradalom humanizmusát és patriotizmusát: „itt nem arról van szó, hogy nem kell harcolni... Csak nem szabad szükséges rosszból .kívánatos célt csinálni. Az ifjúság, igenis, saját életét akarja! Felszabadulást. Kibontakozást. A többi ezért van! Az operáció az életet akarja megmenteni, ezért áll itt ez az asztal — bökött hüvelykujjával a háta mögé. — Egyetértek az előadóval abban, amit a burzsoá kapitalista humanizmus züllöttségéről mondott. Teljességgel igaz. De mi nem antihumaníizmust prédikálunk, hanem igaz, teljes, és ami a fő, materialista humanizmust. Nem 'is prédikáljuk, megvalósítjuk. Harcolunk érte, megvalósítjuk.” Majd a 'következők olvashatók: „..bármilyen nemzetközi és összefogó célok állnak is előttünk, most a csehek ellen harcolunk mint magyarok. Mert a csehek betörték Magyarországra. Mikor Magyarországot felszabadítani fogunk fegyvert, akkor mi az egész világ proletariátusának vagyunk az előőrsei. Ez igaz. Jelen pillanatban magyarok vagyunk a betolakodó csehek ellen. De nem a cseh nép ellen. Ha holnap a csehek is a proletariátus zászlaja alá gyülekeznek, holnap együtt harcolunk.” Ez a két gondolat akár a tizenkilences Lengyel József forradalmi hitvallása is lehetne.

Lengyel József a Prenn Ferencről írott regényben a cselekvés etikáján gondolkodott, e gondolatokat fejti ki teljesebben s egészíti ki más vonatkozású töprengéseinek egész sorával a Hídépítők (1960; első címe: Három hídépítő) című regényében. Ez a mű Széchenyi István alkotó életének, a Lánchíd építésének elbeszélése, a történetnél azonban fontosabbak a hozzá kapcsolódó vélekedések és gondolatok. Maga a regény-anyag csupán energiatelep, amely az esszéisztikus fejtegetésekből kibontakozó polémiát üzemelteti. E polémikus eszmélfcedés viszont 'életünk komplex ideológiai tablóját mutatja be, Lengyel József egész sereg olyan kérdéssel foglalkozik, amelyek jelenleg is vitára serkentik a gondolkodó embereket. Az alkotás értelméről, a cselekvés eredményességéről, a nemzeti hagyományok szocialista integrációjáról és megítéléséről folytat disputát; sőt a szocializmus erkölcsi céljait, a szabadság és az elkötelezettség kérdéseit érintő vitát vet papírra. A Hídépítők egyetlen folyamatos érvelés, a felsorolt vitakérdésekre Lengyel szoicalista válaszokat ad; az alkotó munka, a kezdeményezés, az ellentmondások között is érvényesülő vállalkozás értékét hirdeti. Egyszersmind a nemzeti múlttal történő számadásban az elsők között vállalta a küzdelmet a józanabb, gondolkodásra és cselekvésre mozgósító nemzeti önismeretért.

136