Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 2. szám - Kunszabó Ferenc: "Felséges Monárcha!..." - Bátor. Fejezet egy társadalomrajzból

Az elmúlt évtizedek fejlődése jelentős, hanem ez csak a körzeti közipont szerepének megtartására alkalmas, mert a környező oagyohb városokhoz viszonyítva Nyírbátor továbbra is lemarad — ahogyan az egész ország is szépen fejlődik 1867 után, azonban a nyugati haladáshoz képest egyre gyorsuló ütemben marad le.

Mindenesetre, a század végéig, úgy 1890-ig nemcsak a gazdasági, hanem a társadalmi fejlődés is töretlen: nem olyan meredek ívű, mint a század elején, de emelkedő. S ennek egyik oka a gazdasági fejlődés. A másik viszont, hogy a nép nem szaporodik gyorsan ezekben az évtizedekben; sőt, az őslakosság, s köztük elsősorban a reformátusság, már tulajdonképpen fogy, és a számbeli szaporodást elsősorban a galíciai zsidóság bevándorlása okozza. így vagy úgy, a század végéig a családok többsége, talán 50 százaléka olyan földtulajdonos, amely megél saját ingatlanán. Húsz. húszonöt százalék lehet az iparos és kereskedő — a többi nincstelen. De ebben ar időben még ez utóbbiak is állandó és a kor színvonalán mért megélhetést találnak a gazdáknál, az uradalmakban, a Bániban, az iparosoknál és kereskedőknél, ám nem kevesen az út-, vasút- és csatomaópítkezéseknél. Vagyis ez az az időszak, országosan is, de Bátorban különösen, mikor a fejlődő gazdaság még föl tudja venni a munkát kereső tömegeket.

A váltás a századfordulón következik, mert nézzük csak: Bátor lakossága 1847- ben, kerek számban, 2500, 1872-ben 3100, —, de már 1890-ben 5100! És a növekedés most már nem egyedül a bevándorlásból adódik, hanem éppen 1867. után kezd gyorsulni a természetes szaporodás, országosan is, de Bátorban is ... Valaminek történnie kellett, hiszen láttuk, a század eleji nagy gazdasági föllendülés nem hozott természetes szaporodást (a magyarságnál legalábbis; a nemzetiségeknél annál inkább); s a szabadságharc utáni föllendülést is csak mérsékelt szaporodás követi — hanem a hetvenes években megnő a szülési kedv! Mi oka lehet? Bizony, ezt sem vizsgáltuk meg, máig sem. Oka lehet, hogy a kiegyezés után az állam gyorsan kiépíti az egészségügyi hálózatot. De be kell számítanunk, hogy az Eötvös József, kultuszminiszter által szorgalmazott közművelődés is jól hatott az egészségesebb életmódra, a gyermekek ápolására és nevelésére. A fő okot azonban a tudat, az érzelem javulásában, a népi, nemzeti önbizalom uörvekedésében találom — mégis beérett tehát a reformkor vetése a kiegyezés után.

Másrészt viszont a felgyorsult szaporodás szerencsétlenül találkozott össze a század végére kialakult új nagy, általános európai gazdasági válsággal, s a.kettő együtt, társulva a félfüggésben lévő ország felemás társadalmi, gazdasági fejlődésével, új, addig ismeretlen jelenségeket hozott

Lássuk az 1890-ben elénk táruló nyírbátori képletet. A város... mert én, mint polgárai mindig, ez 1872—1973. közötti időszakban is, így fogom nevezni ... a város lakossága, mint tudjuk, 5100-ra szaporodott, a megművelhető terület viszont nem nőtt. És a megnövekedett munkaerő-létszámát az ipar és kereskedelem, a pangás idején csak akkor rbudta volna fölvenni, ha Bátor újra olyan központtá alakul, mint volt a középkorban. Erről azonban, mint az egész országban, szó sincs. Az össztermék kétharmadát még mindig a jobbára külterjes növénytermesztés és állattenyésztés adja — ám beszédesebb a lakosság foglalkozás szerinti összetétele. A mintegy ezer családból csaknem hatszáz az őstermelőnek bejegyzett, csakhogy, szemben a 20, 30 év előtti helyzettel, ekkor már e létszám mintegy fele nem, vagy alig tud megélni a földből. Mert felaprózódtak a telkek, s már munkáiba lépnék a nagyobb létszámú fiatal nemzedékek. Mintegy kétszáz család tekinthető elsősorban iparosnak, gyári munkásnak, kereskedőnek, talán száz a birtokokon dolgozó cseléd, s körülbelül ugyanannyi, ahol a családfőnek már se földje, se ipara, se állandó munkája.

Mióta a város földterületéről, lakosságáról és foglalkozási megoszlásáról megközelítő pontos és összehasonlító adataink vannak, tehát körülbelül a XVII. század közepétől, azóta a haszonterület terek számban 14 000 katasztrális hold, s benne 8000 a szántó, illetve, annak alkalmas terület. Ebből a Károlyi féle terület a maga idején körülbelül 2500 hold, s ennyi lesz majd az utód-nagybirtokok területe is. A város polgárainak marad tehát 11 500 hold. Ebből hozzávetőleg 6000 a szántó, a többi erdő, le115