Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 2. szám - Kunszabó Ferenc: "Felséges Monárcha!..." - Bátor. Fejezet egy társadalomrajzból
PARASZTOK DECRETUMA. VIDD HAZA, ADD A PARASZT BÍRÓNAK, OLVASSA EL A PARASZTOK ELŐTT, KÜLGYE FALURUL FALURA BÉTSIG Óh, eleitől fogva sok kínt látott szegin parasztok, hallyátok meg, amit mondok! Könyörüllyünk magunkon, midőn láttyuk, az urak igavonó barmaikká alkarnak tenni, hogy minden héten hat nap tollyuk az urak jármát. Akarják azt is, hogy a kutya s disznó vérrel a mi vérünk egy betsben légyen, tsak jó kedvükből is kínozhassanak, verhessenek s megölhessenek bennünket, mert azt mongyák, hogy itsak úgy pénzben vagyunk nékik, minit a disznó, s úgy bánhatnak vélünk, mint a disznóval; ha akarják, eladhatnák, ha akarják, megölhetnek, mint a disznót. Akarják a királyt is úgy tenni, hogy mirajitunk nékik a hatalmat megengedje, és erre a király megesküdjön, hogy őket ebbe meg nem háborittya. Hát felvegyük nyakunkra-é a baromi igát, hát disznók vagyunk-e, hogy tsak annyi betsületünk legyen, mint a disznónak, hát nem ember vérünk vagyon-e minekünk, hogy azt tsak maga mulatságából is valaki ontsa? Hát nem a mi fiainkból áll-e a katonaság, kik a királynak híven szolgálnak; nem mi tartyuk-e a királyt, és az katonáit, és azért nem érdemellyük-e meg, hogy az országban légyen egy telkecskéje kinek kinek közüliünk? így igazán szamár tsinált volna bennünket, disznó anyáktul születtünk volna, még a kutya is így ugatna: bolond a paraszt ember, és a béka nemesebb teremtett állat volna nálunknál. Rajta hát egész parasztság,' könyörülj magadon, emeld fel botodat, vas villádat, baltádat a kegyetlen, ingyen élő, húzó-vonó, ország pusztító, királyt lopó urak ellen, egyező szájjal szívvel kiáltsd bátran, mint a tudós ezt: 1- ször. Második Jósef tsászárunknak és királyunknak minden rendelési mellett xnag állunk, abból tsak egy hajszálnyit is eltörleni nem engedünk, mert mind szentek, igazságosak és hasznosak ivalának, mintha az Isten mondotta volna azokat néki, és ha valaki bánt vagy csak szóll is ezért, egyszerre öld meg, és amely paraszt azt holtan is nem üti, azt is öld meg, mert az is megérdemli, hogy meg hallyom. 2- szor. Minden földesúr udvarából minden paraszt tseléd, szakáts, kotsis, béres, darabont s a t. egy hét alatt ki takarodgyon, a fölidesúr is ne tsábítsa, hanem maga kiküldje, különben abban az helységben lakó parasztok a földesurat egész házával kontzollják fel; az ollyian paraszt lév nyaló udvari tselédeket pedig rakásra kötözzék, és mint régen a boszorkányt elevenen égessék meg. És amely helységbéli parasztok azt nem fogják tselekedni, észre sem veszik, mikor rájök rohanunk és még a gyermekeket is fel kontzollyuk az ollyan veszni szerető parasztoknak. 3- szor. Fő ispányok, vice ispányok, szolga bírák s a t. nem hogy tisztségeket folytassák, de tisztségeknek a nevét se visellyék különben magok lésznek magok veszedelmének okai; ördög anyától született lév nyaló hajdúi ti is haza mennyetek, parasztok vagytok ti, a parasztokkal tartsatok, mert ha nem, lábbal akasztatunk fel benneteket és mindenitek mellé hét hét urat fogunk állítani, kik harapó fogóval fogják leszedni a húst rólatok. 4- szer. Élet veszedelme alatt úr dolgára egy paraszt se mennyen, ha hajtani akarják, öllye meg azt, és ha nem bír véle, a több parasztság légyen segítségül. Különben ahol szar szívű parasztok találtatnának, el veszessük azokat, mert a teleiktől többé földesurat nem szolgálunk, hanem mint más országba, tsak a királynak adózunk és szolgálunk; e végre: 5- ször. Királyinak azt választjuk, aki ellen r ebe Háltak a Jósef igazságáért, akinek attyát, amnyát, minden nemzetségét attázták öszve, mit tsináltak az törvény nélkül élő nemes uraimék, ti., kedves Jósefünk ötsét, felséges második Péter Leopöldot. Éljen felséges második Péter Leopold, Magyar Ország királya; ez a király nem az, kit nemes uraimék akarnak, megmutaittyuk mink. 6- szor. Minden helységbéli parasztoknak kürtje, zászlója légyen fekete bogaráéból veress pántlikába szegve, a zászló közepére egy Leopold a mi királyunk, és a hely106