Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 12. szám - Jánosy István: István király alkonya (dráma)

JÁNOSY ISTVÁN István király alkonya I. ISTVÁN KIRÁLY HÉTKÖZNAPJAI 1. jelenet 1. Királyi vadász (énekli) Megkötöm lovamat szomorú fűzfához. Lehajtom fejemet két első lábához. Lehajtom fejemet kedvesem ölébe. Hullajtom könnyeim rózsás kötényébe. Hullajtom könnyeim. Hamar el kell válnom. Hamar át kell mennem felejtő halálon. Fekete táltossal hosszú utat vívnom. Végtelen nyugodnom féreg lakta sírban. (Kisebbik legenda 5. fejezete alapján) (Vadászat közben vadászok jövése-mené- se. Kiterített szarvasok, őzek, 1—1 bölény is találtatik köztük.) I. VADÁSZ Királyurunk elaludt. II. VADÁSZ Nem alszik, hanem elrejte­zett. I. VADÁSZ Mozdulatlan, mint a halott. Olyan a színe is. II. VADÁSZ Nyiladozik az ajka. De a szeme, mintha lezárt szemhéja alatt is vadul forogna. I. VADÁSZ Túlvilági szellemekkel tusa- kodik. ISTVÁN (még mindig álmában nagy fennszóval) Miért akarjátok hitvány se­regetekkel letörni a Szentegyház zárait?! Miért jöttetek pusztítani a Nagy Pásztor nyáját és aklait? Takarodjatok, míg nem késő. Királyomtul elnyertem oltalmazóul Mártont, aki nem tűri, hogy bősz hara­pásotok az Igazak bárányait marcangol­ja! I. VADÁSZ Ellenségeivel perel. II. VADÁSZ Az EGYHÁZ ellenségeivel. I. VADÁSZ Kik lennének azok? II. VADÁSZ A bulgárok vagy a bese­nyők. I. VADÁSZ Besenyő támadástól tart. II. VADÁSZ Lehet, hogy már betörtek az országba. I. VADÁSZ Képzelődik. II. VADÁSZ Nem láthatja a jövendőt; nem táltos. A táltosok kiirtója. Hazug­ságot szól. ISTVÁN (most ocsúdik föl) Hazugságot szólok?! Mert nem vagyok táltos? Vajh ki tudnám-e vezetni ezt a szerencsétlen országot a Sárkány torkából, ha nem volnék olyan tudós, mint a táltosok, és nem tudnám még náluk is jobban a jö­vendőt? Igenis a besenyők már a hatá­raink felé törnek, és ha nem volnék vi- gyázással, bajt látnátok ti is! Hívjatok ide egy vitézt hírvivőmül! (I. Vadász szalad, majd csakhamar visz- szatér egy fegyveres vitézzel.) ISTVÁN (jól megnézi a vitézt) Te nem lehetsz követem. Jöjjön más, alkalma­sabb! (I. Vadász újra kiszalad és más fegyveressel jő vissza) ISTVÁN (azt is jól megnézi) Te sem vagy alkalmas. Hívjatok mást. (I. Vadász ki­szalad. Újabb vitézt állít a király elébe) ISTVÁN Kelj útra és vidd parancsomat az erdőelvi végek Hadnagyának! Köze­lednek városához a besenyők, azon nyomban csatára férfiakat válasszon, és a városa-fele-nyargalókat szórja szét! Itt a királyi billogom, hogy minden állomá­son a legjobb lovat adják alád! Te pe­dig addig nem alszol, amíg a Hadnagy­nak el nem mondod parancsomat. Érted? VITÉZ Értem uram, és úgy is teszek. 1073

Next

/
Thumbnails
Contents