Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 11. szám - Fitz Péter: A magyar textil kalandjai I. (1968-1986)
térbe függeszthető kárpit esetétől. Szigorúan vizsgálva, az 1974-es III. biennálén is csak elvétve akadt még „textilszobor”. Tehát a korábban kitűzött elveket kicsit lassan követte a gyakorlat. Ugyanakkor elképesztő formai és szellemi gyarapodást tükröztek a művek. Megnőttek a méretek, új anyagok (szizál, kender, filc, műanyagok stb.) tűntek fel, számos térelválasztó, dombormű hagyta el a síkot, próbálgatva az új dimenzió lehetőségeit. „Ha az 1967—68 és 1975 között készült egyes textilkompozíciókat nézzük, ezekben is, csaknem kivétel nélkül felfedezhető a koncentrációra, összefoglalásra, teljességre törekvés. Létrejött valami egyensúly, kiegyenlített, telített állapot, a különböző stílusok, egyéniségek, tartalmak, technikák ideális, de a fejlődés törvényeinek megfelelően csak ideiglenes egyensúlya, amely még a jelentéktelenebb munkákra is az .aranykor’ fényét sugározta.” — írta Kovalovszky Márta. Ennek az extenzív szakasznak volt két további meghatározó fejleménye. Az egyik 1973-ban történt, a textilipar és a Savaria Múzeum közös kezdeményezésére a textilművészet másik, korábban kissé mostohán kezelt ága, az ipari textiltervezés is biennálét kapott. Ezzel az ipari formatervezés — mint a környezetkultúra egyik lényeges alkotóeleme — új szempontú vizsgálat tárgya lehetett. A hétköznapi, és iparilag előállított textilek ettől kezdve kétévente a szokásos — üzleti, gazdasági, technológiai — szempontokon túli megméretésben részesülhettek, a kiállítási közegben az esztétikai érték kategóriáival szembesültek. Valószínűleg lehetetlen pontosan meghatározni, hogy a magyar textilipari formakultúra fejlődésében ezeknek az Ipari Textilművészeti Biennáléknak milyen közvetlen, közvetett szerepe volt. Annyi bizonyos, hogy a hetvenes években óriási költségekkel végigvitt textilipari rekonstrukció során a szombathelyi megméretéseket nem lehetett figyelmen kívül hagyni. A második nagy horderejű változást az 1975-ben megrendezett miniatürtextil kiállítás hozta. Itt az történt, hogy egy műfaj születésével minden pszichológiai gát átszakadt — a kis mérettől tán kisebb volt az anyagi- és presztízs-kockázat —, s mindaz megvalósult a tértextil területén, amiről szavakban már öt éve álmodoztak a textilmozgalom résztvevői. A kicsiny méretben szinte csak textilplasztika született. Itt, mivel a műfaj teljesen új volt, nem kötöttek senkit — akár tudattalanul is — a konvenciók. Talán ennek a minitextil kiállításnak volt köszönhető az 1976-os IV. Biennálén a tértextil mindent elsöprő diadala. Az első törés okai a 70-es évek közepén A 70-es évek közepén egyszerre több dolog is megváltozott. Az a különös a folyamatban, hogy a pozitív és negatív külső hatások együttesen jelentkeztek, mégis mintha mindenki csak az előnyös fordulatokról vett volna tudomást. Ilyenformán az egész, akkor már „textiles mozgalomnak” nevezett műfaj elindult egy zsákutcának bizonyuló irányba, anélkül, hogy erről tudomást vett volna. A gazdasági mechanizmus megtorpanása, az olajkrízis egyszeriben végetve- tett a gazdasági konjunktúrának. A nagy építkezések — művelődési házak, tanácsok, szállodák stb. — kora lejárt. Az évtized eleji illúzió illúzió maradt; a textil térformáló szolgálataira, függetlenül attól, hogy már képes volt rá, nem volt szükség. Ezt akkor ugyan egyértelműen senki sem regisztrálta, s cél továbbra is az építészeti, azaz a közösségi alkalmazás volt. Csak közben az ehhez vezető eszköz — a kiállítás — végcéllá merevedett. „Textilművészetünk kiállító művészetté is formálódott. Ez önmagában még semmit sem jelentene, ha nem éppen a kiállítási forma hozta volna meg a szakma fokozódó erősödését.” —írta Attalai Gábor. A csapda bezárult: a felhasználásra nem volt lehetőség, kiállítani viszont lehetett, itthon, külföldön, soha nem képzelt mennyiségben. Az egész fejlődési irány megváltozott, cél a kiállítótermi művészet. A 70-es évek közepének következő fontos változása az volt, hogy az úttörők — Attalai Gábor, Bódy Irén, Búzás Árpád, Cságoly Klára, Fürtös Ilona, Hübner 1026