Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 11. szám - Szokolay Zoltán: Csatlakozás, Kirándulás, Látogatások (versek)
az meg ott egy durva drótháló, önként feszült ki két szép arc közé. Áss árkot lefelé a domb tetejéről s hagyd ott őrizetlen — reggelre majd színültig telik csillogó konzervdobozokká], bontsd föl bármelyiket, mind üres. Akármily tapintatosan kérdezed is, ki vagy, mivégre születtél: zavartan konfabulál a világ, mint frigid nők a maszturbációról. Jelképességeitől túlterhelt tájon vándorló egyértelmű csigabiga, vers, eredj, légy gyanútlan áldozat a dokumentumfilmben, roppant lánctalpaiéval Elalkalmiasultam dudorászta miközben saját kézfejét simogatta hol a ballal a jobbot hol a jobbal a balt kevés a konyhai lámpa fénye nem találom a már leírt betűket zsíros arcbőre fölragyogott sok halott hull ki a menetből futok hozzájuk fagyasztó szavakkal rámnézett hozzám te szaladj mit értek én ehhez? fontolgattam s hogy énhozzám is egyszer KÉSVE valaki------------végül csak egy pohár vizet f ogadtam el magamtól .szótlanul s az ajtóból se pillantottam Vissza gyomromban jéggolyó pörög Szőkék, egyformák, hárman vannak. Szeméremszőrzetük arany. Gurigáznak egy piros .gombolyaggal. A többiek, ügyet se vetve rájuk, esznek-isznak elegáns öltözékben, ténferegnek az egybenyílt szobákban, eszmét cserélnek halálról, haladásról, 1. 2. Látogatások
