Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 1. szám - SZILÁGYI DOMOKOS EMLÉKÉRE - Vékony Gábor: Késő népvándorláskori rovásfeliratok (tanulmány)
a görögben soha, sehol nem volt f hamgértéke. Már iFehiér Gy. úgy gondolta, hogy a görög betűk valójában cirill betűk lennének, s valóban a görög théta a cirillicában az f jele (sőt már a glagolitáiban is az). Az az a betű, amelyet a székely rovásírás használ, sohasem (fordul elő ilyen (alakban a görögben, ellenben előfordul korai, X. századi ciríll-betűs feliratokban. A székely h jele valójában nem a görög íchi-ből származik, hanem a nagyszentmiklósi írás egyik jeléből. Vagyis a székely rovásírásiban nincsenek görög eredetű betűk, ezzel szemben vannak a cirill írásból átvettek, ez az átvétel pedig a X. században történhetett meg, a Kárpát-medencében vagy a Duna-torkolat vidékén. (Más a helyzet az ún. glagolita jelekkel. Ezekre először J. P. Safarik gondolt, újabban pedig részletesen foglalkozott a kérdéssel Király P., aki hajlandó belső fejlődésű jelekre gondolni a (székely e, o-t illetően. Melich J. már a húszas • években arra mutatott rá, hogy ezek a jelek a glagoláta meg a székely írásban is azonos eredetűek, s mivel a megfelelő glagolita jeleket a szamaritánus írásból származtatták, hajlott arra, hogy a székely jeleket is innen származtassa. A kazáriai és a nagyszentmiklósi írások megismerésekor azonban kiderült, hogy a megfelelő e és o jel azokban is megvan, s az is, hogy a székely írásban ezeken kívül még a cs és a zs jele is kapcsolatban van az azonos hangokat jelölő glagolita jellel. Viszont mindkét (betű a kazáriai írásból került a székely írásba. Ezek a körülmények egészen más színben tüntetik fel a kapcsolatokat. Tudjuk, hogy Konstantinos, a glagolita írás megalkotója 861-ben Kazáriában járt. Ez után az út után történik az írás létrehozása. Valószínűtlen, hogy Konstantinos ne látott volna Kazáriában rovásírást, amikor különben is tudjuk életrajzából, hogy élénken érdeklődött mindenfajta írásos emlék után. A kazáriai írásból pedig olyan betűket ismerhetett meg, amelyekkel a szláv nyelvekben is megfelelő hangokat jelöltek, de amelyek az általa ismert egyéb nyelvekben (s azok írásaiban) nem voltak meg. Ilyen volt például a cs, de Konstantinos még jó néhány jelet felhasznált a glagolita .megalkotásakor a kazáriai írásból. Vagyis a székely írásiban nincsenek glagolita jelek, vannak viszont olyanok, amelyek (bekerültek a kazáriai írásból a glagolitába, a székelybe pedig a kazáriai írás rokonából, a Kárpát- medenoe későnépvándorláskori írásából. A székely rovásírás tehát folyamatosan fejlődött ki a Kárpát-medencében, végleges kialakulása pedig az utánra tehető, amikor jelei közé néhány cirill betű is kerül, ez pedig a X. század rután teszi a székely rovásírás olyan változatának megjelenését, amelyet forrásainkból ismerünk. Tág időhatárokat véve: a székely rovásírás a XI—XII. században jöhetett létre. Térjünk itt vissza kicsit, ahhoz a forrásunkhoz, amely erről az írásról először hírt ad, Kézai Simonhoz. Kézai azt írja, hogy a székelyek összekeveredtek a románokkal, s azok írását használják. Románok ez idő tájt főként Bulgáriából kerülhettek Erdélybe, Bulgáriában pedig a cirill írást használták. A székely rovásírásba valóban bekerült (vagyis használták) néhány 'drill betű, az a, f és az l. Kézai (ill. informátora) tehát két adatot olvaszt össze: 1. a székelyeknek írásuk van és 2. cirill betűket is használnak. (folytatjuk) 83
