Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 10. szám - A SZOVJET KULTÚRA NAPJAI MAGYARORSZÁGON: - Árpás Károly: Az észt nemzeti megújulás (tanulmány)

zsoázia nem azért veri szét a balti német autonómiát, hogy helyébe észtet hozzon létre; az autokrata vezetés nem engedhet meg ilyen bizonytalan státust ilyen fontos straté­giai helyein (a finnt is fel akarják számolni), és az észt nép sem volt előkészítve, nem értette jelentőségét, nem fűződött hozzá anyagi érdeke. Kudarcot vallott már csak azért is, mert a „jó” cár 1881. március 1-én terrorakció áldozata lesz, s utódja, III. Sándor egészen más eszközöket kíván alkalmazni. A POLGÁRI NEMZETÁLLAM IDEOLÓGIÁJA HELYETT KULTÜRIDEOLÓGIA JEGYÉBEN (1881-TÖL A SZÁZADFORDULÓIG) „Hazám! látni vél e lélek: Azzá fiaid tehetnének ...” (Lydia Koidula) A gazdasági fejlődés tendenciája csak annyiban változik, hogy nem a szabadverse- nyes kapitalizmus jellemzői erősödnek, hanem a beilleszkedés kényszere a birodalom­ban kialakuló imperializmus keretei közé. Az ezirányú fejlődést erősíti, hogy a terme­lés központi irányítása nő, az észt burzsoázia önállósodási törekvései kudarcba ful­ladnak. Legékesebb példa erre az észt Linda kereskedelmi hajótársaság esete. A rész­vénytársaság ötlete Eslon tallinni kereskedőé. Kapcsolatai segítségével 1879-ben ala­pítási engedélyt kap. A tőke koncentrálása gyorsan megtörténik, 2 év alatt 200 000 R jön össze. A cél az lene, hogy a társaság hajóin bonyolítsák le a kereskedelmet. Az év­tized szoros versenye a birodalmi és a német burzsoázia győzelmével zárul: a Linda 1893-ban csődöt jelenít be. (A dátum furcsán egybeesik a Tollforgatók Társaságának feloszlásával.) A mezőgazdaságban kettős folyamat játszódik le. A népesség megreked, s az élő­munka elterjedtsége hátráltatja a kisüzem és a nagyüzem gépesítését (igaz, a paraszt- gazdaságok a tőke- és hitelhiány mellett adósságokkal küszködnek — földjeik nagy részét részletre vásárolták). Másrészt a gazdák különféle szövetkezési formákkal él­nek, hogy fel tudják venni a versenyt a kapitalista nagyüzemmel. A mobilizáció lelassulását a népesség megoszlása mutatja: még mindig a mező- gazdaságból élők túlsúlya a döntő. A védekezés igénye a birodalmi burzsoázia nyomá­sa ellen közelíti egymáshoz az eddig egymástól el távolodókat. A közös érdekek meg­fogalmazása a jelentősen megnövekedett értelmiségre vár. A russzifikációs és autok­ratikus nyomás idején e nézetek nem jelentkezhettek a gazdaságtan, a filozófia, még kevésbé a politika terén — a hagyományokat folytatva kulturális-műveltségi síkra ke­rültek. A torzulások oka az előbbiek mellett a tömegek forradalmasodásában is kere­sendő. Az egység szükségszerűsége egyszerre jelentkezik minden szinten. E szakaszban ismét kérdésiként merül föl: ki vezessen és milyen irányban. Ez időre megtörtént a nemzetváltás, a polarizálódás küzdelmei bemutatták az egyes cso­portnézetek lehetőségeit. Az esztofilek napja leáldozott. Régi vezetői letűntek, s nincs meg már .az az orosz vagy német hatalmi csoport, amely közvetítőként használná. A Pétervári Hazafiak Köréből egyedül Köler maradt az udvar közelében, befolyását el­vesztette, s a keményedé politikai vonal láttán (néhány sikertelen próbálkozás után) a művészetbe menekült. Kreutzwald 1882-ben meghal, Koidula Kronstadtban eltemet­ve a magánnyal és a mellrákkal küszködve írja hazafias, publikálhatatlan verseit 1886-ig. A tallinniiakat erősítő Veskét, aki 1882—86 között a Tollforgatók elnöke is. a kormány 1886-ban Kazanyba, az ottani egyetemre nevezi ki. Pedig európai tapasz­talataival, radikális meggyőződésével ő lehetett volna az új vonal kidolgozója. Jann- sen szelleme kihunyt, politikai hibáinak örökségével Harry sem tud megbirkózni, ő is visszavonul a politikától. 1881-ben Jakobson diadalmaskodik, megválasztják a Toll­forgatók elnökének. Ám sikerét nem tudja kiaknázni; távlati politikai eszméi kidol­gozatlanok, egyesítő tervei teljesülhetetlenek maradnak: 1882-ben egy hirtelen beteg­906

Next

/
Thumbnails
Contents