Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 9. szám - Zalán Tibor: Szavak, kék alkony, szavak (hangdráma-játék)
KF Letépem a füleidet. A körmeidet kiszaggatom. Kinyomom a szemedet. Leverem a vesédet. Lerúgd ásom a fonnyadt heréidet! FF2 Lehet, hogy mégiscsak lesz belőle valami.. . no, nézd a kis viperát. . . KF Ne hízelegj! Egyébként azt a másikat szerettem. S örülök, hogy nem vagyak a fiad, ha tudni akarod. FF2 Én is örülök neki. Nem szeretek családtagokat gyászolni . . . (szünet) IFI Nem érzem jól magamat. Szédülök. Mintha a fejembe szállt volna a bor. Pedig már arra sem emlékszem, miikor ittam utoljára ibort. Régen lehetett. ősz volt. Egy présház előtt ültünk, a maiomikőasztal mellett. Hatalmas falkupákiből ittuk az újlborokat. Meg-meglebbent a haja a szélben. Lent vöröslött az erdő, mintha vért ittak volna hajnalban a fák. A köd pedig kék volt, fölemelte s befalta a völgy házait. Piros szoknya volt rajta, fehér blúza alól előderengett a melle. Akikor nagyon sokat ittam. Vállaim fölött dobáltam magam mögé a lángosokat, bele a tűzbe. Igen, sokat ittunk. Hajnalig ölelkeztünk, hajnalig, ölelkeztünk, aztán, aztán ... mi is történt azután . . . várj, hogyan is volt... azután ... FN2 Nehogy azt gondold, hogy frigid vágyóik! Tizennégy éves voltam, amikor a nevelőapám megpróbált. . . IF2 Hagyd ezt! Szokványos, banális sztori. Senkit sem érdekel. FN2 Nem szép a testem? Szebb, mint a manökeneké! IF2 Annyi szent, szép. S mit érsz vele — itt? FN2 Nincs közöttetek egyetlen férfi sem. FF2 Hát ő? FN2 Az öreg? ö férfi — volt. Még ©1- kalamajkáziik — néha. Beavatná azonban már nem tud. FN1 Nehogy azt gondold, hogy kurva vagyak. Tizennégy éves koromban a nevelőapám megpróbált. . . KF K uiss! FN1 De kisfiam! Hagy beszélsz velem? KF Nem érd ékelnek az ócska sztorijaid, te filléres kurva. FN2 Engem sem szeretsz, mondd? KF Te szerencsétlen, érzéketlen rongy- bálb . .. FN!1—FN2 (ének) Küldök egy álmot, hogy álmod legyen és csukd le csendben fáradt, fáradt szemed. Ma minden egy álom, ezt küldöm neked, hogy reggel majd rám nyaljon, nyíljon szemed! (szünet) FF2 Hogy is voit azzal a csikóhallal? IFI Elképzelem, hogy az ember bét bőréből hatot lehántanak. S a maradék egyen keresztül a világra dereng a lényege. És fájni kezd e világnak ez a lemeztelenedéit ember, mert nincs a hat bőr, amely megvédte addig az emberi érzékenységtől. FF2 Maga egyenesen filozófus! IF2 Agyalágyult hülye. .Minek ugratod? F*F2 Úgysem hallja . IF2 Hol ivan a gyerek? FF2 Az anyjaival ihamoúrozilk a másik szobában. IF2 Laisisan felnőtt lesz. Túl elnézőek vagyunk vele, nem gondolod? FF2 Mit csinálj unlk? Tizenkét év óta először most védik, de úgy védik, mint az anyaifarkasök. HF2 Ez az örökös kaparászás kezd az agyamra menni. KF Jót játszottunk az anyáimmal. Jó meleg ölükbe (ültettek, ruganyos mellükhöz szorítottak. IF2 Nem való még ekkora gyerekikel ilyen játékokat játszani. Szégyelljetek magatokat! 778
