Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 8. szám - Fodor István: Korai történelmünk új szintézise (Magyarország története 1. 1-2. kötet)

szaklektoroknak. (Ami pedig egy népszerűsítő kiadványnál is kötelező!) Nyilvánvaló, hogy az ebben a formában nem jelent volna meg.

Hazánk történetét a honfoglalástól 1242-ig Győrfjy György és Kristó Gyula (1116-ig, ill. attól) koncepciózus, jól megírt dolgozatban foglalja össze. A dolog természetéből adódóan munkájuk az írott kútfők vallomására támaszíkodik túlnyomórészt, így a bírálat már nem lehet a régész feladata, bár mindketten igen sokszor támaszkodnak a régészeti eredményekre. Egyetlen, ám elég súlyos elnézésről teszek csupán említést: a 216. ábrán „Árpád-kori lakóház és gazdasági épület” aláírással szerepel ugyanaz a kardoskúti épület, amelyet Méri István istállónak határozott meg.23 Ez az istálló lakóházként Bakay Kornél egyébként kitűnő munkájában kezdte meg „pályafutását”,24 félő, hogy az itt történt újabb megjelenése további hibák forrásául szolgál majd.

összefoglalóan úgy vélem, régóta hiányolt, kitűnő munkával gazdagodott a magyar régészeti és történeti irodalom, amely — a hosszasabban bírált rész kivételével — céljának megfelelően hosszú ideig fog nélkülözhetetlen kézikönyvként szolgálni.

(Akadémiai Kiadó, 1984.)

JEGYZETEK

1. Fodor István: Vázlatok a finnugor őstörtének régészetéből. (Bp., 1973.) 16, további irodalommal.

2. Róna-Tas András: Magyar Tudomány 1985/2, 98.; Vékony Gábor: Életünk 1985/2., 154.

3. Vö. Fodor István: Múzeumi Közlemények 1982/1., 128—131.

4. Czeglédi Károly: Pais-emlékkönyv. (Bp., 1956), 268—275.

5. Ld. Hajdú Péter: Az uráli nyelvészet alapkérdései. (Bp., 1981), 11.

6. Fodor István: Magyar Tudomány 1980/5., 346—351.

7. V. N. Csernyecov: Ethnographia 70. (1959) 3—11.

8. Vö. Fodor István: MTA II. Osztály Közleményei 26. (1977), 280—286.

9. Uo.

10. Uo. 290—291.

11. Dienes István: Archaeologiai Értesítő 90. (1963), 110.

12. Fodor István: Folia Archaeologica 24.

(1973), 172. — Sajnálatos módon Mesterházy Károly mindkettőnk álláspontját félreértve nekünk tulajdonította az ugor kori származtatás nem létező ötletét: Arch.

Ért. 110. (1983), 319.

13. Ld. Folia Arch. 24. (1973), 173.

14. Vö. 8. jegyzet, 282—285.

15. Veres Péter: CIFU 6. Studia Hungarica. (Bp., 1985), 11.

16. Vö. 8. j.; Ua.: Verecke híres útján... (Bp., 1975), 37—96.

17. Ua.: Vázlatok . . . 22—23.

18. Hajdú Péter: Bevezetés az uráli nyelvtudományba. (Bp., 1966), 14.

19. Ld. I. N. Hlopin cikkét a „Leninszkie idei v izucsenyiji pervobitnogo obscsesztva, rabovlagyenyija i feudalizma” c. kötetben a 94—112. lapon. (Moszkva, 1970).

20. Vö. Fodor István: Szabolcs-Szatmári Szemle, 1973/2., 115.

21. Bartha Antal: A IX—X. századi magyar társadalom. (Bp., 1968).

22. Ld. Verecke . . . 159—164. A dolgozat franciául a Studia Archaeologica VI. kötetében (Bp., 1977, 9—20. old.), magyarul a

Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyvének 15—17. kötetében jelent meg 1983- ban.

23. Méri István: Árpád-kori népi építkezésünk feltárt emlékei Orosháza határában.

(Bp. 1964.) 33—34. 7. kép

24. Bakay Kornél: A magyar államalapítás. (Bp., 1978), 11. kép.

752