Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 8. szám - Varga Imre: A futóárokból már-már kiloccsan, - Köztéri történelem, - Duna part. Vonat ablakból Márton napján, - Őszutó. Behatolás, - Erdőtűz: kis piros házikó (versek)
Köztéri történelem AZ ÁLLAM MI VAGYUNK hirdeti még most is a lovas,szobor talapzata s rajta a megcsonkolt mén s lovasa hiányzik a műkő-test lába kengyelvasa a kantárt markoló kéz leszakadt a király feje meg hasa dt az emlékmű-roncs tövéiben rabló-pandúrt játszó gyerekcsapat AZ ÁLLAM MI VAGYUNK hirdeti e park közepén a király s a ló alattuk gyermekek kutyák A lovaskép: vicces magánvaló Békeidő? Szélámyék? Bezárt ajtók mögött szoborkővel tömve a száj könyvlapokat hersegetnek a fogak beinatlan papi rosokat. Balladás szeretők: bolondok böködik hevesen gordonkák hasát a lefüggönyzött ablakok alatt. A kert: állatok és a zöld párbeszéde a kert. Szobrok szobrászok daliák anyanyelven hallgatt itt immár köröttetek a világ Mert a viharokban s füzekben vakációzok ablakában csak cserepes muskátli lobog. A mézeskaláosbábukat már őröli korunk, és forog itt súlyosan a hold. A osontok lisztje fekete tájukat befújja beszórja; társaik porába, nem lépnek itt igazi télbe, valódi hóiba. 1984. május 14., június 15.
