Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 6. szám - Pósfai János: Szigetlakók álma - Körkép a burgenlandi magyarokról

gat-európai és tengerentúli gyermek — köztük minden évben ausztriai, illetve burgenlandi volt a legtöbb — vett részt „önköltséges” alapon ezeken a táborozásokon. A három-négy hetet Magyarországon töltő gyerekek számára nemcsak a nyelv gyakorlására nyílt kitűnő lehetőség, de mert együtt lehetett magyarországi pajtásaikkal, számos barátság is szövődött, amelyek nem egy nyárra szólnak.

A burgenlandi Magyar Kultúregyesület megalakulásától kezdve a magyar nyelv iskolai tanítását és fejlesztését tartja az egyik legfontosabb feladatának, önmaguk- tól, külső segítség, támogatás nélkül persze aligha jutnának eredményre. Különösen a kezdeti időben iksllett sok nehézséggel megküzdeniök. Szeberényi Lajos, az egyesület alelnöke írta az általuk szerkesztett Őrség című kiadványukban: „Nagyon lassan indult a munka, sokszor közel voltunk a csüggedéshez, mert olyan problémák merültek fel, melyeknek megoldása előtt úgy éreztük magunkat, mint a mesebeli lovag a tüzet lehelő sárkánnyal való harcban. Az itteni szervek gyanakodva kísérték kezdeményezéseinket, saját magyar honfitársaink sem bíztak az egyesület teljes semlegességében, sőt a magyar anyaország sem kényeztetett el bennünket vízumadással. Mindez hál’ istennek megváltozott: az osztrák szervek megbíznak bennünk, segítik törekvéseinket, a magyar állam bécsi nagykövetsége megkönnyítette az utazási lehetőségeket és támogatja kulturális kapcsolatainkat az anyaországgal. Sikerült a magyar öntudatot felébreszteni, hisz mind a négy burgenlandi magyar községben működik magyar kulturális csoport és szolgálja az ottani lakosságot rendezvényeivel.”

A támogatásokkal az egyesület mind magabiztosabban látta el feladatát. A magyar -nyelv tanítása és tanulása érdekében programokat készített, s eljuttatta ezt a kancellári hivatalhoz. A magyar -nyelv intenzív elsajátítása a magyar népcsoport és az osztrák állam érdekeit egyaránt szolgálja — érveltek az egyesület vezetői. A népcsoportnak létkérdése, hogy gyermekeik jól és helyesen sajátítsák el a magyar nyelvet, s hogy a német nyelvvel együtt két nyelvet beszéljenek. Ugyanakkor az osztrák államnak is érdeke nemcsak a magyar nyelv és kultúra fenntartása, hanem a nyelv értékesítése kereskedelmi kapcsolatokban, a tudományos életben, az egyre erőteljesebb idegenforgalomban. „A legfontosabb nyelv Ausztriában a német, így tehát az iskolákban a tanítás nyelve a német, de -arra kell törekednünk, hogy e mellett jól megtanuljunk magyarul is. Mi úgy képzeljük el, hogy' az életbe kilépő tizenöt éves fiatalnak, aki bármilyen foglalkozásba kezd, fontosabb a magyar nyelv elsajátítása, mint például az angol nyelv tökéletlen tudása”.

Fordulópont a burgenlandi magyarság életében 1979. július 12. Becsben, a kancellári hivatalban e napon alakult meg a magyar népcsoport nemzetiségi tanácsa. (Volksgruppenbeirat). Burgenland létrejötte óta ekkor ismerték el először törvényesen is a magyar népcsoportot. Kik tartoznak ide? Elsősorban azok, akik Burgen- landban magyarnak vallják magukat. Lehet-e valaki egyidőbsn osztrák és magyar? „Ha valaki Ausztria hű polgára akar lenni, ha valaki Burgenlandot érzi közelebbi hazájának, -melyet szeret, az egyáltalán nem zárja ki, hogy magyarnak vallja magát ... A burgenlandi magyarok Ausztria és Burgenland népének teljes jogú és teljes értékű tagjai, büszkék a közösen elért eredményekre és szívesen vállalják magukra a közösen hordozandó terhekből a reájuk eső részt...” — írta Moór János, a burgenlandi Magyar Kultúregyesület elnöke az itt élő magyarok nevében. S hozzátette, hogy akkor lesznek hű burgenlandiak, ha ragaszkodnak nyelvükhöz és hagyományaikhoz, mert a magyar nyelv és sajátos népi 'kultúrájuk az egész nép számára többletet, nyereséget jelent.

A magyar néptanácsba nyolc tagot választottak, ebből négyen az egyesület vezetőségi tagjai, névszerint: Tölly Julianna, Szeberényi Lajos, Moór János és Kul- mann István. Az evangélikus -egyházat dr. Gyenge Imre református püspök, a katolikusokat Páter dr. Radnai Tibor képviseli. Dr. Seper Károlyt, a szocialista párt, Seper Józsefet pedig a néppárt küldötteként választották a néptanácsba. Valameny- nyiü-ket a kancellár nevezte ki. A nemzetiségi tanács azokat az osztrák állampolgársággal bíró magyarokat képviseli, akikre a nemzetiségi törvény vonatkozik. Vagyis:

547