Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 6. szám - Parti Nagy Lajos: schlaug, citromptu (versek)

citromptu

értsed, sehol, sehol se virrad kenyérike h állatibban, rákócziinduló a fésűjén, a száj sav megszólal magától, citrompótló, csepp szódakő, majd elfon’sz, mint a villany, ügyes kanál, ki tófenékből ikrás cukrot lapátol.

értsed, hajnalban a sávok rósejbnis ágyneművel, a hólapátok harákoló fehérben eltörhetnél, liter jegyes tej, zörög kezed között a műmell, fölfú, levegős zacskó vagy, lebegő mentőmellény.

értsed, dalol, dalol a fogköz, ritka orchest. száj fésűjén meleg selyempapírja dürrög, örökös szájmozgásba csomagolt keksz, hogy is lehet édes nyeletté pépesülnöd.

értsed, ez zongora, s a fekete se mindig a szuvasság. ami élj átszedik, ami vel bebaibabútoroznak, ahogyan intenek szemedből a havas fák, ha elmész löncshúsnak, misogó bazsarozsnak.

értsed, pár csepp hóié, öllé ha freccsen érte. majd áüikadna éppen súlyától a vasasztal, hónaljad zörgő koszorúk, kezeid felcserélte és szorítja, szorítja, felcsert a ragtapasszal.

487