Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 4. szám - László Gyula: A Szent László-legenda falképei (tanulmány)

DJUNAID SULTANI MINIATÜRÄJA 1396-BÖL

rété. Mind a csernigovi, mind a redikori ábrázolás legkorábbi megfelelőit a Kul- obai szkíta kurgánok leleteiből ismerjük. Az itt talált ruhadíszítő aranylemezeken gyakran csak az egész jelenet egy része szerepel, más lemezeken pedig a képsor más részeit találjuk meg. Ezek a ruhára egymás mellé varrva adták az egész ábrázolást. Ilyenmódon találjuk a két nyilazó vadászt, vagy harcost egy lemezen, az ivókürtöt tartó s abból közösen ivó két kuporgó szkítát egy másik lemezen.

A két küzdő alakját a kul-obai szkíta kurgánokkal egyidős Chmyreva mogilai leletek közt találjuk. A téglalap alakú aranylemezen két, egymást derékon fogó férfi küszködik, bár a kép nem egészen jó, mégis úgy sejthető, hogy a két férfi hajviselete különbözik. A szkíta aranylemezen lévő csonka jelenetet teljes egészében megismerhetjük az Ordos vidéki művészetben. A varkocsba font hajú, hosszúnad- rágos, felkapó orrú papucsba öltözött két hős egymást átnyalábolva küzd. Fejük felett kiterjesztett szárnyú madár lebeg, világos jeléül annak, hogy itt nem hétköznapi életképet ábrázoltak, hanem kultikus küzdelmet. A küzdők két oldalán, a szibériai aranylemezek dús lószerszámjával ellátott lovak állanak, a lovak háta mögött

337