Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 2. szám - Vékony Gábor: Késő népvándorláskori rovásfeliratok II. (tanulmány)

valójában a tűrik rovásírás p-jelénék megfelelő mellékjeles alak (ill. az ara- rneus pi rovásíráshoz idomult alakjával véthető össze). Ugyanennek az alaknak felel meg a székely rovásírás mellékjeles p-je is. Ez egyben arra is utalhat, hogy a jel átvételékor az ősmagyar f még közel állt képzésben a p-hez, azaz az átvétel a p- > /- változás valamilyen fókám történt.

Röviden szólnunk kell még a második sor utolsó j'eléről. Ez ugyan világosan r, de jobboldali függőleges vonalába rövid, ferde vomalka illeszkedik, tehát bizonyára ligatúra, amelynek itteni alkalmazását a sorvégi helyszűke is indokolhatta. Mivel a környezetéiben lévő igei alakok kivétel nélkül -sz vég- Ződésűek, itt is ilyen igei alakot várnánk. Az r jelébe kapcsolt egyenes vonalka éppen az s jele, iezért a második sor végén @ars alakot kell olvasnunk.

A fentiek szerint a szarvasi abc a nagyszentmiklósihoz viszonyítva a következő :

A Nagyszentmiklóson ismeretlen szarvasi jelek azonosításából származik néhány tanulság. Mindenekelőtt az, hogy e jelek kapcsolatba hozhatók a tünk vagy a székely rovásírás megfelelő vagy közelálló jeleivel, gyakrabban azonban a székely rovásírás jeleivel. Ez figyelhető meg a b és a k esetében. A türk p leszármazottjának látszik az f jele (e helyett a székely rovásírás a cirdlMca f jelét használja). A g és az l jelének viszont sem a székely, sem a türk rovásírásban nincs párja. A g jelét ugyanakkor összevethetjük a párthus gimel- lel ■/ . s az l sem áll messze a párthus lamed-töl (j . A székelyben meglévő k jel is alighanem a párthus kap "j rokonságába tartozik. A b jelének a ta- lasi türk b2 jelen kívül £ nincs más kapcsolata, ezt idézte már Németh Gy. is a székely rovásírás jelének párhuzamául, A szarvasi felirat új jelei tehát

15!!