Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 12. szám - Vékony Gábor: A szarvasi felirat és ami körülötte van (tanulmány)

kezett. A mű végén ábécét találunk, amelyet Aethicus, a „szkíta filozófus” használt volna (2. kép). Az ábécé jelei a tollal való feljegyzés (következtében (meg a más íráshoz szokott kezek gyakorlata miatt) erősen torzultak, kurziválódtak, stilizáltak. Ehhez természetesen az is hozzájárult, hogy a VIII. századi mű csiak másolatokban maradt ránk. A torzulások ellenére az ábécé jól felismerhetően a Kárpát-medencei írás jeleit rögzíti, a mű elkészülésének időpontja miatt a VIII. század elejéről, 700 körűiről. A betűk neveinek nyelvi elemzése azt is világossá teszi, hogy az ábécé lejegyzője eredetileg ősmagyar és bolgár-török betűneveket hallott, s azokat rögzítette. Mindez arra vall, hogy az ábécé olyan területről származik, ahol bolgár-török és ősmagyar kétnyelvűség volt. A betűk — alakjaik után ítélve — Kárpát-medenceiek, s valóban, az itteni szövegek éppen ere a kétnyelvűségre utalnak — eddigi adataink szerint (ha hipotézisünk helyes).

A nagyszentmiklósi feliratok olvasása nyitotta meg az utat a kiazáriai feliratokhoz. Ezek a feliratok a következők:

1. Majackoje gorodiscse. N. E. Makarenko 1909-es ásatásán került elő két faragott falkövön öt felirat. A hely a Don folyó mellett van, egykori kazár vár.

2. Novocserkasszk. Az itteni múzeum őriz egy ismeretlen lelőhelyű agyagkulacsot, amelyen rövid rovásfelirat van.

3. Krivjanszkaja. 1942-ben került a novocserkasszi múzeumba egy rovásfeliratos agyagkulacs.

4. Humara. A Karaesaj-Cserkesz Autonóm Területen, a Kuban folyó partján épült kazár várból faragott köveken hét, részben töredékes feliratot ismerünk, amelyek a hatvanas évek elején kerültek elő.

5. Tokmak Kaja. A Kaukázusban régi sírépítményeken két rövid felirat.

6. Kara-Kent. A Humara közelében fekvő vár egyik kövén rövid, hatbetűs felirat.

7. Eliszta. A Volga folyó közelében 1970 körül egy szarvasmarha koponyája került elő, amelyen hosszabb (sajnos nem teljesen fennmaradt) rovásfeiirat van.

8. Majaki. A Donyec folyó jobb partján fekvő kazár vár területén egy amforatöredéken hiányos rovásfeliirat került elő.

9. Majackoje gorodiscse. Az 1. pontban említett vár 1975-ben újrakezdett ásatásán nagyméretű, 78 betűből álló felirat került elő 1978-ban.

10. Kermen. A század elején Kairóban előkerült héber levélen hatbetűs rovásjeles szöveg található. A levél a kazár fővárosban íródott (a héber szöveg szerint Kermen), és Kievbe címezték.

11. Devica. Kazáriában vert érmeken előforduló ligatúra.

12. Svédország. Egy bizonytalan eredetű medaillonon kétnyelvű, arab és kazár felirat.

Végül meg kell említenünk, hogy Közép-Ázsiában, a Talasz folyó vidékén egy régi banyában lucfenyőből készült pálcát találtak, amelynek mind a négy oldalán rovásszöveg van. Ez a szöveg a kazáriaihoz közelálló írással íródott. Ugyancsak itt kell szólnom arról a Minuszinszki medencében előkerült orsókorongról, amelynek lapjain a jól ismert türk rovásírás jelei vannak, körirata viszont kazáriai írással készült (!).

A kazáriai feliratok három nyelven íródtak: kazárul, bolgár-törökül és alánul. A hivatalos szövegek, mint az építési feliratok és a kermeni levél, kazár nyelven íródnak, előfordul azonban, hogy félig-meddig hivatalosnak tekinthető szöveg bolgár-törökül íródik, olyan nyelven tehát, amelyből a magyar nyelv török jövevényszavai is származnak. A talaszi pálcika és a minuszinszki orsókorang nyelve nem bolgár-török.

A kazáriai rovásírás jobbról balra íródik, gyakoriak a ligatúrák. Ugyan sok rokon vonást mutat a nagyszentmiklósi típusú írással, mégis közelebb áll a türk rovásíráshoz. Gyakoribbak a türk rovásíráshoz közelálló jelek, s nem következetesen, de gyakori a mélyhangú mássalhangzók megkülönböztetése a magashamgúaktól. Külön jel van a k, b, g, n, t hangokra, attól függően, hogy magas vagy mély hangrendű szóban fordulnak elő. Külön jele van az e hangnak is, ugyanakkor az a jelét is használják az e hangra.

A feliratok sok érdekes adattal szolgálnak Kazária nyelvi viszonyaira, és írend1143