Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 12. szám - Határ Győző: A patkánykirály (kamaradráma két részben)
hanem ... ezek voltak, ezek azok. FSE Hogy milyen gyalázatosak. FD Nincs gyalázatosabb, mint ez a mai fiatalság. Nézze. Nézze, hogy mit művel véle. FSE Eltakarja a szemét Nem nézhetem. FD De nézze-nézze, mert ha nem nézi, nem tudja, hogy mit ne nézzen. Így, körülperdülve, félig lovaglóülésben haránt alányúlással igazán, nahát, az embernek megáll a esze. Ez nincs az orientális katalógusomban, amiről pedig azt hittem, teljes. Ahá! Hahaha! Ezt nem tanítják az orvosegyetemen. FSE Hogy mi lesz ebből a világból, ha ilyen fiatalon kezdi a gyalázatoskodást. FD Hogy ml lesz? FSE Hiszen ezek állatok! FD A közerkölcsök züllése, a közállapotok elállatiasodása. Komolyan, Mar- celine, ha ez így megy tovább, még megérjük, hogy a párosikrek közösülve jönnek a világra, nemiszerveikkel összeragadva és ha sziámi ikrekről írnák a lapok, hát majd tudhatjuk, miijükkel nőttek össze, mizéjüket kell szétoperálni, mert különben egész életükre járóképtelenek. FSE Vagy két szívük van, de csak egy — FD Megragadja a kezét Nézze! Nézze már! FSE Pirulok. De nem tudom a szemem levenni róluk. Hangok m. /. NŐI HANG Ah! Tu aime ga! Qa! Tu aime ga, tói! FÉRFIHANG Oui, fais-le, ma p’.tite sau- vage, fais-le! Comme ga! NŐI HANG Oh! Mon p’tit cochon. Tói, pitit cotíhon. FÉRFIHANG Ne bouge pás. NŐI HANG J’peux plus! J’peux plus! Önfeledt sikoly FD Látta ezt, látta? Azt hittem, legurulnak a pádról, hátragurulnak. FSE És én még azt hittem, gondatlan leányanya kitett csecsemője. FD Én meg, hogy üzekedő macskák. FSE Amivel nem járt messze a valóságtól. FD Tótágast áll a világ. Eddig attól féltünk, mi felnőttek elrontjuk őket vagy kedvet kapnak tőle, ha látják; és most ezek a taknyosök, a tizenöt évesek rontanak el minket, hogy szinte kedvet kapunk tőlük — FSE Vagy inkább elrémítenek. Gondolja, hogy ezek a kölykök...? FD Egyik se lehetett több kilenc évesnél. FSE Istenem, menjünk innen. Milyen szerencsétlen találkozása a véletlennek. Szeretném elfelejteni az egészet. FD Marcel iné! FSE Frédéric! FD Elviszem valahová — felejteni. FSE Hát lehet ezt? A brutális terpeszkedésüket, az állatias vonaglásu- kat? Úgy bujálkodtak, mint a szamarak. FD Édes ke! Hogy remeg. FSE Igen, mint a szamarak. Most is látom őket, még most is előttem van. Emlékszem, egyszer nagyatyám birtokán láttam szamarakat, amikor — FD Jöjjön, tudok egy helyet, idilli vadregényes, jól főznek és még senki sem fedezte fel. Éhes? FSE Csöppet sem. Félre, haragos-rekedten (Csak mint a farkas) FD Bízza rám magát egészen, testestől- lelkestől. FSE Nem is tudom... De ha meglátnak? FD Ott nem ismeri senki. FSE De Doktor-Direktor úr! Én erényes nő vagyok! Ne hozzon hírbe. FD Nevezzen Frédérionek. FSE Frédéric! FD Marceline! összefonódva átvonulnak a színpad jobboldalára, ahol a tűzhelyen fazekak Totyognak, alattuk villog a tűz FSE Kabátját-kalapját ledobja és kioldódva dáma-szerepéből, levágja magát a székre. Fúj magától Hü. FD Egészen kihevültél. Belemelegedtél. Angyali voltál. Frangoise! Édeske! Nyunyi-nyunyi! FSE Mi van? FD Főtt rák. Te! Leszopod a tíz ujjadat: a tíz ujjadat leszopod! FSE Tja. Leszopom a tíz ujjamat, te leszopod magadat, utána hétig al1090
