Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 12. szám - Határ Győző: A patkánykirály (kamaradráma két részben)
mégis van! hogy meghallgatta az én könyörgésemet, meghallotta az én sírásomat, -meghallgatott az én bosszúálló édes kis Jézusom. Visszahozza nekem -az én drágáimat, visz- szakapom az uramat, a fiamat, visz- szakapom! mert azt nem engedheti az én jóságos Miatyánk Ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a Te neved! és bocsásd meg a mi vétkeinket, valamiképp mi is! mi is! malaszttal teljes! Bölcsesség Széke! Tisztaságos Edény! Szűz Mária — Rázza a zokogás FD Odafordul Visszakapod az uradat, -a fiadat. És én: énvelem -mi lesz? Hogy ami a norsemennek nem sikerült, nekik sikerüljön? hogy most hazajöjjenek ők, egy pár győztes pökhendi mihaszna és lepuffantson, mint a rühes kutyát?! FSE A felszabadulás! FD Csak azért, mert nem voltam olyan szerencsés, mint ők, hogy megadjam magam -a norsemennek és kivárjam a végét egy norse fogolytáborban, ahol eddig a lábukat lógatták: csak mert nekem nem volt alkalmam?! Hogy rajtam szórakozzanak és szitává lőjenek, ha itt találnak, csak mert v-ége a cécónak?! FSE Amit már hinni se mertünk, amiért már imádkozni se mertünk! Szabadon veszem -a lóhúst! A piacon! Nem jegy-re megy! Neked is szól, Frédéric: szabad vagy, szabad! Frédéric — FD Bloody fool bloody idiot-ssz’am az anyád „felszabadulás” — FSE Hogy ezt megértem! — FD Felugrik Ami neked felszabadulás, az nekem a tábori rendőrség. Az alakulatom harcol. „Milyen alakulathoz tartozik? Mért nincs velük? Eldobálta fegyverét? Aha! Fegyverrel szökött!” Annál -rosszabb. Hadbíróság, kivégző osztag. „Felszabadulás”?! Fucking -bloody rot. Nincs idő rá, hogy sokat teketóriázzanak vele — az ilyen katonaszökevénnyel, ami vagyok — FSE Összevissza beszélsz, gyerekem. Ez a nap az a -nagy nap. Vége. Ezután már mindegy, ki mikor-hol-merre mi-volt-ki-volt — FD „Mindegy”. Bloody fool. Az eszed tokja mindegy. Bloody idiot-ssz’szam az anyád — FSE Értsd meg! Emberke! — FD No, thank you, nem kérek belőle. Nem -akarom megpróbálni. FSE Frédéric! FD „Felszabadulás!” Arra a kis meglepetésre ébredni, hogy már nem ébredek fel semmire. Hogy a föld alá tétettél a te „felszabadulásoddal”, meg se jelölik, melyik gödörbe löktek. Hogy -rámhozd a tábori csendőrséget. Olyan marha -nem vagyok. FSE Megvesztél, kicsi -gyerekem, a szabadulás megzavarta az eszedet. Szabadulsz te is, kiszabadulsz innen, a pincéből: majd szépen hazamégy és valahogyan tisztázod magad, ki az ördög törődik vele, hogy ki szökött meg, ki nem — FD A hadbíróság. FSE Térj -eszedre, emberke! A győzelem után! Nincs az a veszekedett hadbíróság, amelyik a győzelem után törődik vele, hogy — FD Hogy -lehet valaki ilyen agyalágyult idiotic fool?! A hadbíróságot azért még nem oszlatják fel, mert a győzelem — FSE Oszlatják, nem oszlatják: megyünk fel. Vége a pinceéletnek — FD Különben is, miféle győzelem? Azért, mert -nem hallod az ágyúzást? Ki -tudja, a java még ezután következik. FSE Lehet, hogy a java ezután -következik, de a normannok ide nem jönnek vissza, annyi szent. Ez a pince fáspince-szenespince volt és holnaptól kezdve megint az lesz — FD Ez az én pincém. FSE Ez az én házam. Maga pedig jó fiú lesz, észre tér és holnap jelentkezik a városparancsnokságon. A feljáró felé indul FD Felkapja géppisztolyát és rászegezi FSE Fred! FD Nem mozdulja. FSE Ez megőrült. FD Nem -megyelsz. Sehova nem megyelsz. 1067
