Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 12. szám - Határ Győző: A patkánykirály (kamaradráma két részben)
nyökölve a tenyerébe temeti a fejét A közelben éles gépfegyverkattogás, ordítozás, pattogó vezényszavak HANGOK Z’wieder! H’runter! Pfort- schub tranhalten! FD Felkapja a fejét, összerezzen FSE Nono, nem kéül megijedni: hajtják már őket, (hajtják a normann okát, maguk, a mieink, kifelé. Megköny- nyabbü'lt, kicsikém? FD Az asztalon heverő géppisztolyhoz kap Nem ereszt be senki! FSE Ugyan! Hajtják már: takarodik a normann csűrbe kifelé. Itt vannak, a határban vannak a franglunok! FD Rőt — Böfög Nem van franglunok. Itt van norse- men, veri nagyon franglun, veri- veri vary much so! Nem lenni franglun, nem lenni norsemen kell néki, please! please! FSE Nem értem, kedveském. Mondja csak bátran. Gépfegyverkelepelés a közelben HANGOK Pranzerfaeuchse! Pfierzich- machen! Pferraeter hinrichten! H’niedeohtraeten! Los! FD Az asztal szélét markolja görcsösen és fülel FSE Jézus Isten, csak nem. Még mindig. Ezek a normannok. FD Ezek a norsemen. Jön neked visz- sza, kiver neked falujatukból frang- ilunok. Norsemen sok, sok, jön! Franghinok vissza neki, el, el — FSE És maga? FD Én ide, néked. Én szöktem ide. Szöktem. FSE Katonaszökevény? FD Én iskola (tanulja nyelv, én tud, tud kicsi. Én elbúj, elbúj kicsi, segít neked kicsi, nagyon fél! Még tegnap neki megmondani én nem, én nem: katona nem! Iskola megmondani: katona nem! Tegnap .minden invaz- jo gátad megfoglal éjszáka eddig — Nyakát mutatja — eddig víz. Sok meghal minden mama én soha nem! én szök ide! Te engem megbújtatni, te engem megdugni, please, please, én háború nem! Te engem nem megmutat, vigyáz engem: neked van megszök, nem (bán háború, please, please! Míg mondja, lecsúszik a pádról a nő elé a földre és kezét összekulcsolva könyörög; végül fejét az ölébe hajtva, vigasztalhatatlanul zokog FSE Legénykóm Haját simogatja ne félj te szegény — szegény-szegény nyuilam-bulam Magasságos Mennyekben lakozó Egyisten éppen ez hiányzott kinek volna lelke kinek volna szíve Olyan embertelen hogy kiadjon hogy feljelentsen te kis árva — FD Félem — FSE Nyulacskám. Ne sírj, kicsi kato- nácska, bújtatlak én, dugdoslak én, dehogy gondolja valaki is, kit dugdosok, mit sugdosok, dehogy-de- hogy. Vigyázz már, leesel, bárány- fcám, mikor ettél utoljára, egyem a buksidat? Hát mért nem beszélsz, mért nem mondod meg kismamának, mikor volt az a komisz hamm- hamm, mit papiztál utoljára? FD Félek néked, nagyon félek. FSE Ejnye, ejnye, embereid meg magad, kis fcatonácska, akarsz egy kis fejecskét? Ha már felcsaptál katonaszökevénynek. Nézd már, nézd, az álmosságtól majd eldől. Gyere szépen, gyere, ha nem jössz, viszlek, letentélünk ide a priccsre, háborúzzanak csak azok a csúnya bácsik, a nagyok, akik téged katonának akartak vinni. Gépfegyverkelepelés, de most távolabbról. Frangoise lassan átviszi a színen Fredet a prices felé FD Hagyja magát babusgatni. Gyenge hangon Rádió... rádió? nem van neked? FSE „Rádió”! Beszedték a rádiókat, gyerekem, ez is, ami van, feketén: azt is, a rosseb aki megette, elromlott. Hulot-ékhoz járok át hallgatni. FD H julóu-ék ... ?! FSE Hentesék, tudod; jaj, mit is beszélek, honnan tudnád. Sose törődj 1062
