Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 11. szám - KORTÁRS LENGYEL KÖLTŐK - Zbigniew Bienkowski: Bevezetés a költészetbe (Tóth László fordításai)
A kenyérmozsát pedig a madarak elé kell szórni. Hogy tovább élhessenek. Hogy tovább élhessenek. ZBIGNIEW BIENkOWSKI Bevezetés a költészetbe részlet í A földön, a nap alatt, a szívemben, a meglepetéseket illetően, a lakóhelyemen, a világ szemében, az ellentmondások tüzében, bármikor, bárhogyan, bárhol, pótolhatatlan vagyok mindenütt, ahol vagyok. Senki más nem pumpál vért az ereimbe helyettem. Senki más nem fordítja az utcának azt a részét, ahol lakom, napközben a Nap felé, s boldog éjszakákon a Hold felé. Senki más nincs azon a nézőponton, mint én. Senki más nem igazolja a létjogosultságomat. Senki más nem részesül az örömeimből, vereségeimből, csalódásaimból. Hát a valóságszemléletek? Az egyensúlyérzékem? Az életörömöm? Az önfenntartási ösztönöm? Vesszenek kárba, vagy egyáltalán ne is létezzenek? Pótolhatatlan vagyok, mert az én pótolhatatlan. Nélkülem béna a szív, vak a szem, s abszolútum a sors. Nélkülem minek a .sok beszéd, értéktelen portéka a világ. Nélkülem te sem vagy te. Az én pótolhatatlan. Hallom a hallgatástokat — asztal fája, urna köve, lámpa ezüstje, tollhegy aranya. Fogadj a védelmed alá, szó! Ez a te feladatod az én beszédemben.
