Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 11. szám - Kiss Anna: Bábu és kerék (dráma)
(a szűzmáriás zászló emlegetésénél az anyja a szokott módon hátának tenyerei, tolja ki a színről a műhelyen át) TALIÁN (a játéktér széléig kíséri, orra előtt rázza a bábujátékot) Nagy dolog, mi, a madzagra kerülni ?! FEGYVERKOVÁCS Ezek itiios éneket énekelnek! (az anyja befogja a száját, a zűrzavarban megszalad a gyíkleső a falatozó IV. csonkabonka kezében, megböki az V-et a lábán, a dajka a provanszállal el, az I. csuhás nyomukban, mint az árnyék) (Gyökérke bőgni kezd) VÁNDORDOKTOR Ne bőgj! Inkább átváltozom madárrá, de hogyha bőgsz, nem lesz belőle semmi1 Csukd be a szád! A szemed is! (a metszetekről ismert csőrös, fehér pestisorvos öltözetet húz ki a ládájából, belebújik, madarat utánoz) Krák! Krák! Krák! Krák! GYÖKÉRKE (kinyitja a szemét, elrémül, kotródik a takaró alá) Ááá! KASOS PARASZT A pestises doktor! (futtában) Hé, uram, idecsalod a, járványt! (el) SELYEM PANNA Hukk! (kotródik a plebs, a járgány félrebiccen, kisodorják a II. csukást is, a „pestises doktor” szerencsétlenül áll, a bakó néhányszor oldalba üti a ketrecet, ott is elül a pánik, Selyem Panna a pillanatnyi üresjáratban lezökken a ketrec tövébe) TALIÁN (néhány meghitt gesztus a szépnemhez) Bezárták a nyilvánosházakat, mi? Na, képzelem, mi mehet a fürdőkben ...! (a bolond hajtja vissza a kereket a szin- re) BOLOND Pfúj, malac! TALIÁN Fejemet rá, hogy két nagy dinnye közt te is fürdőben kergeted a szappant...! (röhögés, bíbelődnek a járgánnyal, még a bakó is elvigyorodik) Pszt! (jelez a többieknek, hogy nézzék csak a bolondot) BOLOND (nála a gesta a brokátzacskóban, rácup- pant, beássa a kordé lomjai közé) Rongy, kacaf, felemás nyelvű társaság . . .! Nem eilmés rejtekhelyét találtam ? Csak a prépost meg ne nyúzzon miatta! (a mímesek képe elég rémült) TALIÁN (kiássa a brokátzacskót) Viszed innét?! BOLOND (hátradugott kézzel) A pailoita t'üggönyös ablakából cubákokat dobok le. A kutyák nehogy hamarább odaérjenek! (mély meghajlás a ketrec felé, onnan a megszokott élénk kinyúlkálás) Ott legyenek, szép hölgyeim, éjjel a tomboláson, én vezetem a táncot! (kilejt) (a bakó, miközben igyekszik rendet tartani, tolja ki a ketrecet, zörögnek a mímesek is kifelé a járgánnyal, egy kerék megint elmarad) 974